Arra pontosan már nem is emlékszem mikor láttam először minden idők egyik legjobb ifjúsági televíziós műsorát (talán 10-12 éves voltam?) arra viszont egészen pontosan, hogy utoljára tegnap este.
Hovatovább...nem telt el az elmúlt 10 év szerintem "Tüskevár" nézés/olvasás nélkül és hogy ezzel nem vagyok egyedül, kis színes, hogy a film alapjául szolgáló Fekete István regény egyike volt Magyarország 12 legnépszerűbb könyvének a 2005-ös „A Nagy Könyv” szavazáson.


A kimondottan nevelő célzatú, közismert történet szerint Ladó Gyula Lajos alias "Tutajos" értelmiségi szülők álmodozó, nyámnyila gyermeke,  a nyári szünetet a Kis-Balatonnál tölti "alkalmi pótapjával" Matula "Gergő" bácsival, a nádi világ szűkszavú, bölcsével. A városi életből kiszabadult Tutajos először valamiféle romantikus-kalandregény helyszínének képzeli el a balatoni lápot, és hiszi, hogy saját maga is eleget tud az ottani életről. Túróst! Nád összevágja, nap megégeti, hogy aztán saját kárán és persze Matula vigyázó tekintete mellett tapasztalja meg a lápi élet sava borsát.


A nyár előre haladtával csatlakozik a 2 fős társasághoz Tutajos legjobb barátja Pondoray Béla "Bütyök"...akit már Tutajos igazít el ebben a vadregényes világában, s immáron közösen fedezik fel a Tüskevárat. Gergő bácsi, aki úgy ismeri a nádak, sások, tocsogók és tavak vadregényes vidékét, mint a tenyerét, szárnya alá veszi a városi gyerekeket, és kijáratja velük a természet és valóság nehéz, de sok örömet, igaz élményt tartogató nyári iskoláját.


A nagyszerűen megírt történet Fejér Tamás (Tenkes Kapitány, Az öreg bánya titka, Utánam srácok) rendezte, 1967-es filmváltozata a zseniális színészi alakításokkal - Kiss Manyi (Náncsi néni), Bánhidi László (az örök és egyetlen Matula), Zenthe Ferenc (István bácsi), és persze a két gyerek-főszereplő Seregi Zoltán mint Tutajos és Barabás Tibor Bütyök szerepében - megismételhetetlen remekműve a magyar televíziózás történetének.


Írnám, hogy néha nem árt , ha valaki leporolja a régi jó magyar produkciókat, de a Tüskeváron nincs mit leporolni. Évente egyszer az MTV biztos leadja, on-line az mtv.hu n teljes egészében megtekinthető, aki pedig polcán szeretné tudni az már 990-ért DVD is változatban beszerezheti.

Van-e titok?

Naná, hogy van, hisz melyik iskolás ne szeretne egyszer belecsöppenni egy egész nyarat átölelő kalandba? Ki ne próbálna meg  óriás" harcsával kűzdeni? Felfedezni a vadregényes tüskevárat? Puskával kányára célozni?


Sajnálni csak egyet lehet : hogy a folytatásból (Téli berek) már nem készült filmváltozat.

A jófajta agyament durrogtatás fontos kelléke a nyári moziszezonnak és a lyukra futás összes kockázatát bevállalva lépten-nyomon magam is belekóstolok az akciófilmes menüsorba. Íme a két legutóbbi eresztés.

X-men Origins: Wolverine

r: Gavin Hood

A magyar filmnyelv által Farkasnak titulált Rozsomák egyértelműen a Marvell állatkert vezérhímje így nem meglepő, hogy a viszonylag magas nívón lefutott X-men trilógia főhőse Gavin Hood (Tsotsi) rendező asszisztálásával kapott egy időn túli gólpasszt, amit a derék szőrmók annak rendje és módja szerint mellé-fölé bikázott. Pedig a bugyuta képregény univerzum viszonylag erősebb történeteit és karaktereit felvonultató mutáns-saga biztos alapnak látszott, de olybá tűnik a "grand finale" ezúttal elmaradt.

A Wolverine mozi furcsa módon, nem színészfronton gyengélkedik, Hugh Jackman lassan két lábon járó kokszreklámmá gyúródik, harap-karmol, elvétve drámázik abszolút korrekt címszereplő. Liev Schreiber (Victor) rutinos sunyi-geci, kihozza a helyzetből a maximumot, sőt mi több minden csodabogár hitelesen teszi a dolgát,talán csak a vérszegény kiscsaj lóg ki a sorból (Lynn Collins). Hőseink a műfajnak megfelelő mennyiségű kalandban akciózhatnak,a látvány néhol műtermes ugyan, de még ezzel se lenne igazán nagy baj, ám a középszerű , kiszámítható forgatókönyv és a dramaturgia silányságai olyan mély sebeket ejtenek a film szövetein, hogy a végeredmény minden jószándék ellenére egy felejthető nyáresti akciólufi, amit jó szívvel sem rajongóknak sem laikusoknak nem ajánlanék fárasztó üressége és bosszantó szereptévesztése miatt.

A vállalkozás természetesen a pénztáraknál tarolás így az alkotók már vasedényes Magnetto eredet sztoriját latolgatják.

Kapcsolódó linkek:

A film hivatalos honlapja | A film IMDb lapja

Fast & Furious

r:Justin Lin

A széria első három része egy sor olyan elemet felvonultat, amit rühellek a gyártósoron készült szakácskönyvből kidekázott akciómozikban. A csillogó autócsodák és a kilóra mért muffok felveztésén túl a Halálos Iram -immár hagyományai szerint- semmilyen filmes erényt nem villant fel, arrogáns, tolakodó, ízléstelen jelenetek halmaza bűn rossz zenékkel fűszerezve.


A sorozat legújabb részére sikerült összetrombitálni az első rész plakátfiúit, Vin Diesel és Paul Walker újra együtt égetik a peres gumikat. A pehelysúlyú tajvani rendező Justin Ling következetesen kerül minden eredetiséget, az előző részek használt alkatrészeiből összeácsolt folytatás nem több mint egy szerelmi drámával és gengszter-rendőr cimbizéssel nyakon öntött klisé halom, melyet a csili-vili tuningcsodák és a viszonylag magasabbra kapcsolt tempó sem ment meg a dögunalomtól.
A koncepció elcsépelt, az együgyű sztorit valószínűleg egy közös kávézás alkalmával dobták össze az illetékesek olyan minimalista módon, hogy a filmben egy értelmes mondat nem hangzik el.

Az alufelnis-bontós szakértő törzsközönség gondolom így is jól szórakozik majd, ám aki az autós üldözések lekövetésénél és macsós böffentéseknél többre vágyik az bátran hagyja ki ezt a darabot így spórolva magának értékes 90 percet.

Kapcsolódó linkek:

A film hivatalos honlapja | A film IMDb lapja

 

 

 

Nem, nem arra gondolok amikor veszel a hentesnél a piacon 60 deka sültkolbászt, s azt a lecsavarozott lábú "álló asztalnál "4 szelet kenyér és fél liter akármilyen szénsavas folyadék kíséretében ledöntöd...és még csak nem is arra, amikor kutya futtában "befigyel" 2 sajtburger...sőt előkelő állófogadások piperkőc ételeire sem.

Hanem arra megmagyarázhatatatlan jelenségre, amikor hazaérve úgy hajnali 3 tájékán, állsz a konyhában a hűtő előtt, kinyitod...és feteszed magadnak a kérdést: mi a szart egyek?

Aztán valamennyi lehetőség a konyhapultra kerül, pedig ott az asztal, csak 5-öt kell lépni, de nem...Te állsz a szalámi és a sajt felett, kezedben a nagykés és jóízűen faltozol, vagy csak tömöd magadba. Így enni persze alapból nem lehet szépen, mert ilyenkor az ember az asztalhoz ülés kizárásával gyakrak(mindig) feleslegesnek tartja a kultúrált megterítést is.  Jómagam ipéldául ilyenkor kizárólag késsel és vágódeszkaával operálok, s tányér helyett a felvágottak eredeti csomagolását használom. Alufólia, zsírpapír, műanyag zacskó...

Arról nem is beszélve, ha a hűtőben lapul a hideg babfőzelék...na azt lehet csak igazán.2 lábon fogyasztani. Kanál elő! Állva konyha közepén lábosból.

Én nem mondom, hogy guszta látvány...anyám meg egyenesen visított amikor "zacskóból" ettem, de van az a pillanat, amikor nem érdemes egyetlen tányért sem összekoszolni.


És palacsintát enni sütés közben?

Vagy elcsenni egy még forró fasirtot, csak az íze "végett"...még ebéd előtt?

Esetleg a frissen sült sütemény széle?

Befőttet üvegből?

Piskótatészta maradékát, még nyersen?

Te mit eszel állva?

Hagyján hogy első hallásra a Blitzen Trapper egy szemét nyelvtörőnek tűnik, de többszöri ízlelgetésre sem bírtan kiverni a fejemből a gondolatot hogy most itten egy tagbaszakadt, prémsapkás Karl May- hősről van szó. Nem beszélve a lemezborító népi-iparművészeti megoldásáról.

Megnyugtatóbb a tény, mely szerint a Blitzen Trapper egy olyan hattagú portlandi rockzenekart takar, akik a favágóinges dizájn ellenére autentikus, de élvezetes gitárpopban utaznak.

A folkzenei hatás persze ugyanúgy vitathatatlan, mint az illesztéseken diszkréten átszűrődő pszichedélia, amely a bizarr gitárszólókkal, de különösen a villanyorgona beiktatásával okoz a Futrinka Utca scorejához  hasonlatos pillanatokat.

A fülbemászó dallamok és fifikás megoldások pedig olyan vadregényes fedőnevek alatt futnak, mint Black River Killer, Stolen Shoes, Lady In The Water, de a Fire and Fast Bullets se kutya. Ráadásul ezekkel a békategóriás filmcímekkel vissza is kanyarodtunk a western-romantikás bevezetőhöz.     

Furr - live on tv

Elsőre jattra a legerősebb pillérnek az akusztikus Black River Killer és a szintén bedugatlan Furr tűnik. Előbbi orrhangon felskiccelt vadnyugat-tablója, - az Everlast-es ritmika ellenére is - kiköpött Bob Dylan, míg az ábrándos Furr jó eséllyel pályázhatna egy felújított Butch cassidy és a Sundence kölyök bringázós jelenete alá. (A Raindrops Keep  Fallin' On My Head már úgyis örökre szimbiózisban él Paul Newman-nal)  

A bőkezűen mért jó pillanatok közül még kiemelkedik egy kiborulós déli csörömpölés (Love U) , egy Léleknemesbítő zongorás lassú olyan falzettben előadva amiben Neil Young az etalon (NotYour Lover ), vagy a szintén klimpírozós Echo Always On..., annak is az utolsó percére csak úgy játszásiból bedobott orgonás/harmonikás lötyögés.

A végére még behúztak pár összeborulósat, ahogy azt a kocsmai fellépések tapasztalata diktálja, vagy ahogy az ilyen alter-country lemezek dramaturgiája megkívánja.

A Furr-ban minden benne van ami egy pop/folk lemez sikeréhez kell, már-már Wilco-i magasság,  de a lemez közepére beékelt Saturday Night csípőből kirázott diszkójából kiindulva becsszóra még a Scissor Sister-rel is képesek konkurálni...

Kapcsolódó linkek:

http://www.blitzentrapper.net  | http://www.myspace.com/blitzentrapper

Röyksopp - Junior

A skandináv vidék mindig izgalmas terület volt, kiváltképpen ha műszeres popzenéről van szó. A norvég névrokonaink (röyksopp jelentése óriás) piacra dobták harmadik, habkönnyű kis  sorlemezüket, melynek zordabb folytatását még idénre igérik a frappáns Senior címmel.

A norvég duett 2001-ben már a debütálás alkalmával(Melody A.M) simára gyalulta az elektronikus zene élmezőnyét, olyan downbeat himnuszokat beékelve a sodorvonalba mint az Epple, a Remind me és a Poor Leno. A 2005-ös The Understanding album már a diszkóritmus jegyében íródott, a debütáláskor térdre boruló electro társadalmat jócskán megosztó második eresztés is milliós eladásokat produkált világszerte. Az áprilisban megjelent Junior egészséges elegye Torbjørn Brundtland és Svein Berge eddigi munkásságának, szofisztikált euro-dance trip-hop áthallásokkal és olyan svéd vendégmunkásokkal mint Robyn vagy az ellenállhatatlan Lykke Li.
Az instrumentális elektronika vizein hajózó vikingek immár javarészt dalolászós szerzeményekkel operálnak, a svéd dalárda igazán kitesz magáért, 8 dalban is asszisztálnak a derék Torbjorn-nak és Svein-nek. A Junior hangzását egyértelműen meghatározza a lassan, de biztosan elcsépeltté váló minimál hangnem, pehelysúlyú popzenéjükbe nagy műgonddal kevernek a 90-es évek dance korszakából kölcsönzött ízfokozókat és egy két belassultabb chill-out merengéstől eltekintve az új anyag egy játékosra vett pöpec tánczenei összeállítás.

Happy up here (promo version)

A mosolygósan prüntyögő bekezdést, a  Happy up here-t egyenlőre nem tudom megunni, a kicsit harcias klip ellenére Nobel békedíjat kéne osztani az ilyen szívderítő dalokért. A második single várományos The Girl and the Robot (feat.Robyn) is könnyedén megvásárolt és a helyzet nem sokat romlik a folytatásban sem.

Ha a sajnálatos módon oly elterjedt számokban méricskélés technikáját alkalmazzuk a Röyksopp új albumának megítélésekor akkor elmondhatjuk, hogy a fent említett dalokon túl a Tricky Tricky ,a This must be it és a You dont have a clue bekarikázásával  a Junior 50%-ban 100%-os és a balanszért sem kell szégyenkeznie északi druszáinknak.
Aki teheti nevezzen be a Balaton Sound-ra júliusban ahol a zárónapon tologatják a potmétereket közvetlenül az esti műsorsávban.

Kapcsolódó linkek

a Röyksopp hivatalos honlapja |  http://www.myspace.com/royksopp |

In The Electric Mist

A jóég tudja hogy Tommy Lee Jones mióta játssza ezeket a merő tapasztalattól besavanyodott testületi alakokat. Ha ép nem testületi, akkor önbíráskodó, de ezzel együtt sincs lényeges különbség.

Néhanapján azért ripacskodott is. A született gyilkosok börtönigazgatója  már - a szinkronnal együtt – klásszikus, sőt Tommy még arra a nem mindennapi kunsztra is képes volt, hogy a Kutyaszorítóban-ból átgrasszáljon a Man In Black-be, úgy hogy előbbiben még csak nem is játszott.   

Most meg húzónév egy hamisítatlan „független filmes” szoftverrel készült vidéki krimiben.

A helyszín ezúttal a nehéz levegőjű New Orleans ahol baromi zöld a fű, szépek a naplementék és a nagy igazságok nem kocsmákban hanem lábas házak tornácain hangzanak el.  Legalábbis James Lee Burke író és Bertrand Tavernier rendező szerint. Érdemes hinni nekik. Főleg a Loisiana-ban nevelkedett Burke mozog otthonosan a lápvidéken, akinek Dave Robicheaux ( Tommy Lee Jones)  főszereplésével íródott regényeinek száma lassan üti a húszat!    

A veterán pedig elszántam – per pillanat újra érvényes plecsnivel - nyomoz, ismét rágyógyulva a vizsla tekintetű detektív szerepére. Rutinfeladat. Még akkor is ha ezernyi olyan nüánsz hátráltatja a kutatást mint a környéken ügyködő Hollywoodi forgatócsoport ügyeletes sztárja (Peter Sarsgaard) és néhány  bizarr helybéli, a környék jaszkariját alakító John Goodman-nel az élen.

A program-beállításoknál még pipa került az ütős filmzene és a misztikus máz mellé.

Így végre sok blues, több dózis hallucinogén és - egy töpörödött polgárháborús generális személyében -  David Lynch hommage is akad.

Az In The Electric Mist prózai verziójához lövésem sincs, de mozgóképen pont olyan mint a pontot érő figurák  lekopírozása a sorsdöntő mérkőzés után..  Nem olyan kúl(t), de a műfajból kiművelt, és az összeállítást fejből fújó néző, maradék sörrel a kezében még simán kipipálja.

Kapcsolódó linkek:

IMDb info | In the Electric Mist a Wikipédián  | James Lee Burke Official