HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Nagymacskával Gépre...

2008.07.21. 23:03 rolo tomasi

One Day as a Lion: One Day as a Lion (EP) (hallgatható az óriásirádióban)

Az, hogy De La Rocha a 2001-es Los Angelesi koncert után szinte azonnal levált a szaktársaktól, egyáltalán nem csorbítja azt a tényt, miszerint az anyag (Live at the Grand Olympic Auditorium) cédén szimplán elementáris, képpel együtt meg fegyvernek minősül. De! Amíg Zack a szólódolgaival babrál (és karitatíve jeleskedik), addig a törzsközönség sápadtabb fele már rég irodákban növeszti a kappanhájat és gyereket nevel. A "bradazendsistaz" meg illegalitásban süti a burgert/burritót, munkanélküli hivatalok várótermeit duzzasztja, vagy mondjuk NATO-csúcsra szedi a kockakövet..

Az önálló lemez meg csak nem akart jönni, bár asszem a tavalyi RATM reúnióval és a Coachellán kezdetét vett pénzbeszedő körúttal mindenki jól járt. A zenekar minimális befektetéssel duzzasztja a bankszámláját, a jónép nosztalgiázik, a hőskorszakról lemaradt rajongó meg pótol..
Aztán egy év eleji hír szerint már dobozban a szólóanyag, de persze - A Chinese Democracy-val fej-fej melletti versenyben - megint a nagy büdös semmi. Nyár elején meg jön a legeslegújabb, miszerint  Zack ezúttal a Mars Volta dobosával kollaborál. Ami valljuk be kicsit izgalmasabban hangzik, mint a  haknizni a szinte kifogástalan, - de mégiscsak közel tízéves - életművel.  



Zack De La Rocha (Billentyű (!), ének) és Jon Theodore (dob) együttműködése,
a - naná hogy ars poétikus - One Day as a Lion névre hallgat. Ami eredetileg egy korabeli grafiti idézetből származik: "it's better to live one day as a lion, than a thousand years as a lamb." Az anyazenekarhoz képest a legnagyobb különbség Tom Morello és a harapós basszus hiánya, amit a frontember derekasan igyekszik pótolni. A pick up basztergálást és az öthúroson való állomáskeresést azonban baromi nehezen pótolja a szinti és a samplerek. A dob ugyan sűrűbb a megszokottnál, de a RATM zsengéivel ellentétben ritkán megy torokra és többnyire a Mars Volta köszön vissza, különösen az Ocean View kakofóniájában.
Az "ének" viszont csuklóból hozza a régi jól bevált küldetéstudatos hip-hopot, meg az elcsukló hangú punkos indulatot.
Összességében egész bika grúvokat sikerült bepötyögni a Casioba, főleg az - első single - Wild International-ba és a mélynyomó teszteléshez ideális If You Fear Dying-ba.
A De La Rocha-i esszencia meg úgyis a képmutató fogyasztói társadalom és a komplett vezérkar szapulásán ill. a levegővétel minimalizálásán van. Unite! (:))

One Day as a Lion a Myspace.com on | One Day as a Lion hivatalos honlap

Szólj hozzá!

Címkék: zene kritika korong zsenya

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr104578419

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása