A képregény, mint önálló médium elismerése Magyarországon különösen kései fejleménynek tekinthető. Az első írásos nyoma annak, hogy egyáltalán pozitív kontextusban említik ezt a gyanús, amerikai gyökerekkel bíró jelenséget 1965-re datálható.
Ekkor jelent meg a Szeretve mind a vérpadig (Cs.Horváth Tibor, Fazekas Attila) képregény formában, és a Könyvtáros c. szaklap hasábjain egy már-már méltató cikkben megjegyzi a szerző, hogy az esemény jelentősen növelte a Jókai kalandregények iránti keresletet. A dicséret még mindig nem magát a (nálunk) új műfajt illette tehát, csak annak hatását a már akkor is renyhe magyar olvasási kedvre.
Közel ötven év telt el azóta, de ha a képregény megítélését nézzük, túl sok előrelépés nem történt. Az általános vélekedés szerint a popkultúra eleme, amit elsősorban gyerekek olvasnak, illetve egy felnőtt szubkultúra tagjai, de ők vagy különcök, vagy lusták valódi könyvet olvasni, esetleg diszlexiások. Van itt még pár sajátosan magyar tényező, ami nehezíti a megértést, pl. hogy sok klasszikust még mindig nem fordítottak le, a magyarok nagy része meg nem tud angolul, franciául stb... Vagy az a furcsa szokás, hogy számozták a képregénykockákat, és ezzel éppen annak egyik lényegi vonását irtották ki, a kevesebb szabadságot biztosító lineáris olvasás felé terelgetve az olvasót.
Varró Attila könyve azoknak segít, akik a képregényre művészetként tekintenek, és szeretnének eligazodni a műfaj kínálatában. Az ELTE tanára évek kutatja a témát, ez a könyv a már megjelent cikkeinek gyűjteménye. Közös eleme minden írásnak, hogy a film felől közelíti meg a képregényeket, és itt elsősorban nem a képregényfeldolgozásokra gondolok. A sok párhuzam és példa nagyon szemléletessé és még érdekesebbé teszi az amúgy is élvezetes szövegeket. A szerző külön tárgyalja az amerikai, európai és japán képregényeket, igazi rajongóként, de nagyon alaposan, tudományos igényességgel. Minden cikket jól válogatott képanyaggal lát el.
Még annak is mond újat ez a kis zsebkönyv, aki eddig is szerette és ismerte a műfajt. De aki most ismerkedik a képregényekkel, és szeretne átfogó képet kapni a stílusokról, jellegzetességekről, a leghíresebb alkotókról, annak mindenképpen ajánlatos elolvasni Varró Attila könyvét. A Kult-comics a kiadónál beszerezhető, máshol nehéz rábukkanni.
„A képregény és a film között nem nehéz analógiákat találni: vizuális médiumok, többnyire történetközpontúak, és mindkettőnek keményen meg kellett küzdenie azért, hogy művészetként ismerjék el – hazánkban a képregény küzdelme éppen csak elkezdődött.”
Mozinet-könyvek