A mai értekezés tárgyát ezen szakállas úriember képezi. Ö a nyolvanas-kilencvenes évek kultikus lemezproduce, ezt a titultust cerélte le az új évezredre a legfelkapottabra. Bulváros kanyarral élve: a száz legbefolyásosabb emberek egyike (Time magazin-2007), Owen Wilson legeslegjobb barátja, kedvenc időtöltése a jóga, sportja a ping-pong, itala a tea,-a pia, kokó, csajok háromszög örökre marad a múlté- és nem utolsósorban, egy magyar puli büszke gazdija...
A kis Rick (Frederick Jay Rubin) 1963-ban látta meg a napvilágot (Lido Beach, NY).
Higgyünk a különböző forrásoknak, miszerint ifjúkori kedvencei a Led Zeppelin, AC/DC, Aerosmith voltak.
Kérem semmi hip-hop, semmi hardcore. Még diákként azért alapít egy zenekart, ami már nevében is punk: "The Pricks"
Egyetemistaként gitáros egy "Hose" nevű bandában, ami szintén punk, de már 'art'.
A tizenkilenc éves Rick olyan zenekarokkal turnézik, mint az azóta kultikussá vált Meat Puppets, Hüsker Dü, Circle Jerks vagy Butthole Surfers.
És hogy két végén égesse a gyertyát, 1982-ben megalapítja a DEF JAM RECORDS-ot.
(Tipp gyűjtőknek: az első DefJam kiadvány egy "Hose" vinyl single, barna jelöletlen papirtasakban).
A klub, és országjárás közepette összehaverkodik a Zulu Nation's "lemezlovasával".
A "Hose" természetesen oszlik, és Rick újdonsült barátjával, DJ Jazzy Jay-el fejest ugrik Bronx, Brooklyn, Harlem, Queens, stb éjszakai életébe. Röviden: tanul hiphoppul. Első producerkedésük: "T La Rock: It's yours"
A két utóbbi esszenciája a korai Rick Rubin életműnek. Fülbemászó gitárriffek házasítása vakerrel. Korabeli kifejezéssel élve: Rapcore. A Bukarest-Budapest-Berlin tengelyen meg Dieter Bohlen nyomul...
Nem elfelejteni, hogy a RUN DMC, és Aerosmith féle kollaborálás is Rubin agyából pattant ki.
Találd ki, hogy a Beastie Boys "fight for your rights" c. klipben ki az a Slayer pólós rocker aki tortát is kap az arcába ?(01:30-nál és 02:52-nél állítsd meg)
Tehát Jezzy marad, Hősünk pedig meg sem áll Kaliforniáig.
Ne legyenek kétségeink, a pasas munkamániás. Energiájából futja lemezre a hazánkban kultstátuszt kiérdemelt Ford Fairlane-nek is (Anrew Dice Clay: Dice).
Őket a kultikus, de méltán rosszemlékű hollywoodi Viper Roomban fedezi fel. A négy örmény bizonyára remek ping-pong partner, de még zseniálisabb zenész. Talán egymás szakállából merítve az ihletet, de már túlvannak az ötödik közös lemezen is. Széljegyzetnek összeboronálja a maradék Rage Against the Machine-t Chris Cornellel, és lezavar velük két, több mint tisztességes albumot (a harmadik Audioslave lemezen már a korábbi hangmérnök társ Brendan O'Brien a főnök).
És hogy mik a védjegyei? Erre a jó válasz az, hogy kaparj elő pár lemezt, és hallgasd.
Ok! Igazából mindenkinél mást rángat elő a nagy, zsíros kalapból.
Ezt a kijelentést azonban a kilencvenes évek végétől zárójelezhetjük is. A hangszerelés jóval gazdagabbá válik. Persze marad -szabályerősítő kivételnek- a Slayer. Azért higgyünk a fülünknek, amikor diszkrét vonósokat hallunk a By The Way-en.
És terítékre kerülnek olyan előadók is, mint Shakira, a Dixie Chicks, Justin Timberlake, Linkin Park... A Grammy-díj nem képezi ezen írás tárgyát, mer szerintem olyan még anyám dagadt kandúrjának is van... De lesz még Szakallas Buddhánktól Slipknot, U2, Metallica, és Johnny Cash(!) is.
Gondolom most valahol Malibu Beach-en "lótuszt ül", zöld teát szürcsöl, a puli meg gazdag szörfösöket terel...
