2000-ben ott voltam magam is ott voltam azon a Sziget koncerten, melyet akkor a "rövid de felejthető" kategória illetett meg. Persze az Oasist, még amolyan foghíjasan is látni, már akkor is klassz kis élmény volt számomra. Mondom foghíjas, mert Noel akkor épp nem is volt jelen, Liam és a maradék zenekar jelenléte pedig hajszálon függött, bizonyos korábbi, svájci koncerten való botrányoskodás eredményeként. Emlékeim szerint fel is olvastak valami nyilatkozatot a zenekartól, miszerint ha dobálózás lesz a vizespalackokkal , sörökkel, akkor azonnal levonul a banda a szinpadról...

Indulás Budaörsről a délutáni órákban. Szakadó eső a határig, majd amolyan varázsütésre vihar balra el...s helyette az olajfinomító szikrázó fényei. Ez bizony már Bécs külvárosa. Nem akarom a modern tudományokat fényezni, de a GPS az egyik legjobb találmány a világon. Nincs bolyongás az ismeretlen városi forgalomban, nincs veszekedés a térkép fölött, csak az út és a lustán hömpölygő forgalom, no és az utolsó mondat: "30 méter múlva érkezés a célponthoz."

A Free Peace zenekar 30 perces bemelegítő szettjére csak az illendőség és a kíváncsiság visz be bennünket, hisz új helyen járunk. Bejárjuk a placcot. A Stadthalle papiron kb. 13.000 fő befogadására képes, de ahogy a gyülekező tömeget figyeljük, már jóelőre látszik: nem lesz itt teltház. Sofőröknek és hölgyeknek üdítő, nem sofőröknek csapot sör... Rövid büfés visszavonulás, majd irány a szuvenír stand. Zsenya nagy segítő: elintézett egy XL-es pólót, igaz az ára semmivel sem volt kevesebb, NODE a méret...fántásztikus. Ezúton is köszönöm!

Aztán lassan kialszanak a fények, bennem felszalad az adrenalin. Se szó, se beszéd elkezdek ugrálni, pattogni, mint egy focista a kezdő rúgás előtt, hogy aztán a bíró sípjába fújjon és elinduljon útjára a közel 2 órás darálás.

A közönség lelkesen díjaz minden ismert és ismeretlen nótát. Aki teheti énekel s van aki csak a seggét rázza a nagyszerű dallamokra. A setlist nem okoz meglepetést, gyakorlatilag a turné kezdete óta kiszámítható a dalok sora. Valamennyi internetes fórum hozta már.

A fellépőruha:
kétsoros tengerész zubbony, magasnyakú fekete garbó...

A jólbevált, közönség kedvenc együtténeklős -sing along- dalokat az új lemez, 6 friss szerzeménye egészíti teljessé. 11-ből 6-ot el is játszanak a Dig Out Your Soul -ról. Nincs mese, amolyan best of Oasis élményt kapunk.
Sokadszor igazolódik be, hogy élőben minden sokkal jobban hangzik, mint cd-ről vagy mp3 lejátszóból. A Gallagher fivérek jellegzetes hangja mára igazi bélyege lett a brit popzenének, szemtől szembe pedig lehengerlően. Az Oasis többi tagja (Gem Archer, Andy Bell) kissé színtelen (Rolo szerint olyanok mint akit ott felejtettek:-)), de pontos és segítőkész, s a nem állandó tagok (Chris Sharrock (Robbie Williams kísérőzenekarából) dob, Jay Darlington (ex Kula Shaker) billentyű) is remekül végzik munkájukat, elengedhetetlen kellékei és kellékesei az eddig csak dvd-ről ismert élő OASIS hangzásnak.

Kifelé menet még megegyezünk Rolo és Zsenya summázatában, miszerint:

...jöhetnek és mehetnek brit gitárzenekarok s lehet az Oasisre bármit rosszat mondani, de az igazság az, hogy élőben Gallagherék annyira meggyőzők, hogy a komplett britpop-ot zsebre vágják...


Ennyi!