Csak röviden:
Ma kezdődik az egyik legklasszabb (legalább is szerintem) doku-reality az amerikai Discovery-n. Ha valaki nem ismerné, rákhalászok mindennapjai Alaszka nem éppen csendes vizein.
Bármikor érdemes belekezdeni...hajrá!
Csak röviden:
Ma kezdődik az egyik legklasszabb (legalább is szerintem) doku-reality az amerikai Discovery-n. Ha valaki nem ismerné, rákhalászok mindennapjai Alaszka nem éppen csendes vizein.
Bármikor érdemes belekezdeni...hajrá!
rendező: James Toback
Napjaink bokszvilágának nehézsúlyú elitjét az orosz bombázók uralma jellemzi és általános vélemény, hogy a korábban csúcsszínvonalon teljesítő mezőny mára komoly válságban van. Aki igazán élvezetes bunyókat akar látni az jobban teszi ha a könnyebb súlycsoportok között keresgél, ahelyett hogy fárasztja magát a nehézsúly vitalitást és szellemiséget nélkülöző "billegő versenyeivel" ahol két monstrum lassúzik egymással a ringben a parázs csata helyett.
James Toback író és rendező Tyson című dokumentumfilmje - melyet áprilisban mutatnak be az európai mozik-a fent említett kategória utolsó nagy vezérbikáját, a 80-as és 90-es évek vitathatatlanul legnagyobb profi boksz fenoménjának életútját vesézi ki.
A Cannes-ban különdíjjal jutalmazott alkotás tulajdonképpen egy mélyinterjú köré épített képes életrajz Iron Mike gyermekéveitől egészen napjainkig.
Tyson a legellentmondásosabb egyéniség napjaink sport történelmében és ebből fakadóan kiváló filmes és bulvár alapanyag, a hallhatatlanságot és a pokoljárást egy évtized alatt megtapasztaló bokszoló 42 évesen vall a kamera előtt életéről, sikereiről, kudarcairól és azokról az eszement dolgairól melyek akarata ellenére állandóan a sajtó céltáblájává tették.
A díványon sztorizgató Mike vicces pöszeségét és mondandóját elhallgatva egyben majdnem biztosak lehetünk: a csávó ez alkalommal tényleg őszinte.
A mese közben fotók és home videók színesítik a brooklyn-i utcagyerek hajmeresztő kalandjait, Mike nosztalgiázva tér ki a bolti lopásokra, a drogfutároskodásra, a mizerábilis családi hátterének bemutatására. Láthatjuk ahogy a szociális helyzetével, tudatlanságával küzdő túlsúlyos, magába fordult kamasz aki csak a postagalambok tenyésztésében talál némi örömet végül szembesül végzetével, az ökölvívással ami teljesen megváltoztatja életét.
A pamlagon szipogó tetovált arcú Tyson sírva emlékszik vissza megmentőjére, első és igazából utolsó edzőjére Cus D'Amato-ra, aki hamar felismerte és irányította a srácban szunnyadó elemi erőt és haragot és kivételes harcost formált a szótlan suhancból. Megható sztorik sorjáznak az apa-fiú kapcsolatról, a testi-lelki béke megleléséről és arról az elképesztő sikersorozatról amit az ifjú Tyson fiatal éveiben elért.
Mike még amatőrként, háttal Szikora István (azóta "Bunyós Pityu")
Aztán persze következik az elhíresült nemi erőszak témakör, a 3 év börtönbüntetés, mely épp akkor jött amikor visszahódította volna címeit. Hallunk a nem éppen kellemes kaptárban töltött időszakról ,az iszlám hitre váltásról és természetesen arról, hogy bár agresszív természet és a meccsek miatti szex megvonás keménykedett néha a női fronton, erőszakot soha nem követett el. A néző meg hiszi is meg nem is.
Az 1995-ben kiszabaduló bajnok 1 év alatt kipofozza 2 szervezet bajnokát és szembetalálja magát egy bizonyos Evander Holyfield-el, a harmadik öv birtokosával.A szenteskedő bibliaárus és a brutális bűnöző csatájaként beharangozott meccsen Tyson technikai K.O.-val veszít, ám Mike úgy vélekedik, hogy a meccset ellenfele folyamatos fejelgetése miatt bukta el, ezt egyébként a videók is alátámasztják.
Mike Tyson az egész film alatt két emberről nyilatkozik feltétel nélkül negatívan, a vérszívó Don Kingről és Holyfieldről, akit a 97-es visszavágón fülön harap újabb médiaszenzációt csiholva maga körül. Tyson elmondja, hogy nem tudta elviselni a folyamatosan könyöklő és a szemhéjára bólintgató Holyfield-et és elszállt az agya.
Az élete végérvényesen kisiklik, nem leli már örömét a bokszolásban, egyre inkább dühöngő őrült kategóriába sorolódik. Még egyszer megpróbálja a lehetetlent, 2002-ben ismét az öv közelébe kerül, újabb botrányt kavar a Lennox Lewis meccs sajtótájékoztatóján, röpködnek az anyázások, a felek egymásnak esnek ám Tyson részéről ez inkább már csak a pénzről szól. Szerencsétlenül és ostobán felélt vagyona addigra igen csak megcsappan, Lewis megveri, Tyson még bénázik pár évet majd visszavonul.
A végére kapunk még egy-két családi videót, és a 6 gyermekes 3 feleséget felemésztő sportoló szomorúan összegzi saját hibájából elszart életét, bizonytalankodva és tanácstalanul tekintve a jövőbe, saját bevallása szerint arra se számított, hogy megéri a 40-et.
A boksztörténelem egyik legnagyobb bajnokának életét mi sem összegzi jobban mint a film zárómondata:
"My early life has became history, my future is a mystery."
James Toback filmje mindvégig erőteljes, izgalmas és valósághű doku-mozi egy kiszámíthatatlan és lelkileg sérülékeny emberről, akinek portréjából egyszerre rajzolódik ki egy primitív ösztönlény és egy érző szívű sportember alakja.
Iron Mike legközelebb egyébként a The Hangover című filmben tűnik majd fel ahol három vicces fiú kevereg a színen egy durván átmulatott éjszaka után. Trailer itt
Kapcsolódó linkek:
Fiatalok, lehet villázni!!!
Immár hivatalos a hír miszerint június 23.-án DOWN koncert lesz a Pecsában!
Anselmoék ráadásul hozzák magukkal a Voivod-ot is így igéretüket betartva kamatostul pótolva lesz a promóter hibájából tavaly nyáron füstbement fellépés.
2008-ban volt szerencsénk megtapasztalni egy prágai klubban mit tud élőben a Crowbar-Pantera-C.O.C all-star csapata és bizony csontig horzsolt a stoner-doom-sludge metál.
Erősen javaslom a jegyvásárlást, brutális bulit orrantunk!
Van ez az elektronikus izé, amit mindenki csak internetnek hív.
Könnyűzenei körökben persze gyakorta szitokszóként emlegetik ezt a "rohadt információs szupersztrádát" ahonnan csak és kizárólag kalózkodás útján, ingyenes lehet lerabolni a szellemi termékeket. Ez persze így elég sarkos elmélet, bár a Napkeltében nyilatkozó magyar pop/rock elit számára ez felfoghatatlan.
Egyrészt mert ha valami jó és ráadásul megfizethető is, akkor arra szívesen áldoz az ember, másrészt vannak csapatok/bandák/zenekarok akik akár azért mert megtehetik, akár promóciós céllal mindenki számára INGYENESEN teszik hozzáférhetővé friss anyagaikat.
Nakéremszépen!
A kiadott/letölthető hivatalos promoció szerint: "Az album hosszadalmas, két évre nyúló készítési folyamata, a felvételek a legvalószínűtlenebb helyeken a csapat csináld magad! módszerével, hiteles lenyomatot ad a zenekar folyamatos átalukásáról és eklektikusságáról, amire a tagok mindig büszkék voltak. Kezdve a nyitó 'I Scream' menetelésétől, a kislemezről ismert 'Neon Sheriff' és a 'Tetris' fogós dallamain át a 'Soon You'll be mine' torzított sanzonjáig, a jelenlegi talán legfiatalabb hasonló formáció új lemeze valóban mindennemű elektronika, indie vagy rockzene kedvelő számára tartogat érdekes momentumokat."
Én már 3 szor végighallgattam, nem rossz, vagy ahogy mondani szokták: "vállalható, szégyenkezésre nincs ok".
Lehet kipróbálni!
Aki pedig spórolni szeretne a bitekkel annak alább a zenekar Myspace-es megjelenése:
http://www.myspace.com/mizantrop
Nyilván minden leendő szülőben legalább egyszer átvillan a gondolat, hogy ha majd arra kerül a sor és a gyermeknek meg kell mutatni mi a zene, akkor majd kap Rolling Stones-t, meg Blur-t. Aztán amikor megszületik a gyerkőc elkerülnek az alapvetések...apuka mégsem a Paradise City-vel altatja a csemetét és ha a nagyihoz gurul az autó, nem feltétlenül a a Highway to Hell üvölt a kétszer 50 wattból.
Mert a gyerek, ha tetszik, ha nem néha azért felülírja a szülői akaratot. Nálunk pl. Axl Rose sehol nincs Halász Judithoz képest, de még Liam Gallagher se tudja megszorongatni az Alma zenekart. Így tehát az "Óriási" óvodás/bölcsődés tagozatának szombat délutánja nem a rock and roll, hanem Gryllus Vilmos jegyében telt.
A Gazdagréti Közösségi Ház "öléggé" családias hangulatú doboz épület a Szomszédokból elhíresült lakótelepen , de az egy gitáron előadott bűbájos dalocskák testközeli élvezetére teljesen megfelelő. A közönség hálás, minden dalt fejből nyom...Vilmos Bácsi (?) pedig remekül köti össze rövid kis történeteivel az egyes dalokat.
Igaz "one-man-show".
Csalán és bogáncs dal
Aki teheti egyszer vigye el a kicsiket. Megéri. Óriási ha mondom.
Utóirat:
A előirányzott 60 perces műsor élvezeti értékét még az sem csorbította, hogy a program végére lágy kakiszag lengte be a termet, elvégre James Hetfield is volt pelenkás...azt mi lett belőle.