HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

R.I.P. Leslie Nielsen (1926-2010)

2010.11.29. 11:19 rolo tomasi

84 éves korában elhunyt a Csupasz pisztoly trilógia főszereplője, Leslie Nielsen.


 


 

A zsarufilm paródiák csetlő-botló, ám rendkívül magabiztos főhőse Frank Drebin , a TV-ben kezdte pályafutását. A Police Squad (Nagyon különleges ügyosztály) sikerén felbuzdult alkotók jól döntöttek, amikor 1988-ban felügyelőt a moziba küldték, a Csupasz pisztoly széria sajátos hangvétele és fergeteges poénjai  miatt örök lenyomatot hagyott  ifjú korunk emlékeiben.


 


 

Nielsen életműve igen gazdag és szerteágazó. Drámákban,krimikben és sorozatokban is gyakran szerepelt, maradandót mégis az Abrams-Zucker vígjátékokban nyújtott, az Airplane! orvosaként szintén feledhetetlen.


 


 

A tüdőgyulladában elhunyt színész emlékére Csupasz Pisztoly maratont tartok a hétvégén, még van néhány jelenet , ami nem megy fejből ,itt az ideje felidézni őket.

Good-bye, Mr. Drebin!

Szólj hozzá!

Címkék: retro film rolo

„ Kurvára SZAR tanárnak lenni. Ami meg JÓ benne, azt megírom. OK?”

2010.11.25. 13:21 marge gunderson

Dreff János-Tóth Dezső: Az utolsó magyartanár feljegyzései

OK. De most akkor Dreff szeret tanítani, vagy nem? Vagy szeretne ő, csak így nem? Bírja a gyerekeket, vagy hányingere van tőlük? Vagy csak a kollegáktól, szülőktől van hányingere? Lehet, hogy semmi mást nem akart ezzel a könyvvel, mint beinteni nekik? (Nekem?) Akar-e egyáltalán tanítani, vagy az író születésének pillanatában a tanár végleg elmúlt? Dreff vagy Tóth?

Aztán ott van a provokatív cím, ami miatt egyáltalán belekezdtem a könyvbe, lévén érintett a témában. Miért lennél pont te, Dreff János az utolsó magyartanár? Gondolod, rajtad kívül senki sem vette észre, hogy megszűnőben a magyartanítás? Kooperatívan vagy hagyományosan, de a gyerekeket abszolút nem érdeklik a könyvek? A magyartanárok zöme kiégett kontár, és a kortárs irodalom szó hallatán égnek áll a hajuk? Csak azért, mert tenyérbe mászóan hosszúak a mondataid, és minden második szavad káromkodás vagy idegen szó, már tudod a tutit?

Mindjárt lecsillapodtam viszont, amikor kiderült, ez csak a látszat, Dreff sem tudja, éppen ez a baja. Lehet ez a cím akár szimbolikus is, mint ahogy a könyv egyetlen szimbolikus, ulyssesi napba, 24 fejezetbe foglalt nagyon őszinte vallomás, amiben megmagyarázza, miért adja fel.

Olvasása lankadatlan figyelmet igényel, mert a regény olyan mértékben intertextualizál, hogy néha nem könnyű követni. Parafrázisok, önreflexiók sokasága, és a mai tudásunk szerint létező irodalomtudomány összes jeles képviselője feltűnik, mindenki, aki írt és akit megírtak. Nagy türelemre van szükség az olvasásához, lehet, hogy ez lenne a lényeg. Szerencsére Dreff humoros, e nélkül nem biztos, hogy ment volna. Bizonyos epizódok, például az affér a tornatanárnővel, vagy a különóra a káromkodás tartalommal való megtöltéséről, különösen a szívemhez nőttek.

Heroikus küzdelemnek lehetünk tanúi. A magyartanár Don Quijote módjára harcol, hogy kimozdítsa a nacionalista, pozitivista felfogásba merevedett irodalomoktatást holtpontjáról, ahol évtizedek óta megrekedt. Megpróbálja a gyerekek szemét felnyitni, hogy lássák és értsék a szövegeket. Egyáltalán, hogy elolvassák a szöveget. Közben meg kell küzdenie a többiek, (beleértve ebbe gyakorlatilag mindenki mást) ostobaságával és közönyével. Meg persze saját magával.

http://www.kalligram.com/data/autori_item_691_Dreff.jpg

Ne várjunk siker sztorit, mint amilyen pl. Frank    McCourt Tanárembere. Szigorúan véve sztorit se várjunk, legfeljebb sztorizgatást. Dreff János végül feladja és elmegy az iskolából, miután úgy lézengett ott tanéveken keresztül, mint Kertész Ákos Makrája. Mennyivel egyszerűbb lenne az élet, ha az ember beérné azzal, ami van? Bemenne, lenyomná Petőfit, feleltetne, átnézne az „utálom a Kertész Imrét” feliratú pólót viselő tiniken, hazamenne. Mivel Dreffnek ez nem megy, inkább ő megy, és írónak áll. Az még nem világos (nekem), hogy Tóth Dezsőből mikor lesz Dreff János, de ez a tisztázatlan identitás illik az amúgy is tudathasadásos helyzethez.

Dreff beolvas nekik, nekünk, az arcunkba vágja, és ez nagyon jó. Azért én nem vagyok nyugodt. Mi lesz, ha minden pedagógus, aki így gondolkodik, akinek szívügye a Szöveg és szeretné megtanítani a gyerekeket, hogy a dolgok mögé lásson, az feladja? Nem szentírás, hogy amíg világ a világ, irodalomoktatásnak lennie kell. Jelenlegi formájában inkább ne is legyen, mert többet árt, mint használ. Az viszont jó lenne, ha minden iskolában maradna néhány tanár, aki szeret olvasni, és aki ezt szívesen megosztaná a következő nemzedékkel.

„Borzalmas dolog irodalmat tanítani. Hátborzongató. Hátborzongató egy osztály kedvéért aprópénzre váltani az irodalmat. Az utolsó két tanévemet ezért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy irodalmi elhatározás ambicionált és egy születő próza terve fűtött: visszaadni magamnak a hitet, hogy nem kell feltétlen lemenni kutyába, hogy van mit óvni tőletek. Hogy lehet még néma magyartanárként halálmegvető bátorsággal szembenézni a döghalálnak ezen a fennsíkján. Hogy lehet még gúzsba kötve is katatonnak lenni ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni tőletek se, meg a szüleitektől se, meg a kollégáim szúrós pillantásaitól sem. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt. Imádtam. Életem legjobb része volt.”

Kalligram, 2010

Szólj hozzá!

Címkék: kritika könyv marge betű

Milliárdosok klubja / The Social Network-A közösségi háló

2010.11.22. 14:54 rolo tomasi

A Social Network c. film Mark Zuckerberg igaz története,egy kvisszenciális amerikai fabula,középpontban a semmiből az égig emelkedő ifjúval,mert ugyebár arrafelé csak egy ötlet kell, és ömlik a lé. Aztabetyár'mindenit!!

 

 

A gizda harvardi  egyetemista  barátnőjével való dühödt szakítása közepette beindít egy nőalázó online játékot, mely tulajdonképpen a Facebook csírájának bizonyul.

Az ártatlan poénkodásból világméretű tömegkommunikációs forradalom,a papírpöcsű Zuckerberg-ből (Jesse Eisenberg) pedig az internet első számú innovátora válik,egy igazi IT-s Che Guevera.

Ám mint minden világszenzáció, a Facebook is vonszolja magával a szennyesét, és ha a teljes igazságot úgysem tudhatjuk meg - nem is nagyon érdekel -, az mégis valószínű ,hogy a filmben megénekelt tulajdonos- és ötlettársak kiszorítása így-vagy úgy megtörténhetett. Ez a darab alapjaiban ezekről a csatározásokról szól, meg arról,  hogyan változik meg bárki egy valag pénz, és a hírnév hatására. Nem túl eredeti, igaz?

Fincher mégis teszi a dolgát, ízlésesen vezényel , a színészvezetése remek, Sorkin forgatókönyve kifogástalan, a párbeszédek csak úgy csobognak a fiatal yuppie-k szájából.

Jesse Eisenberg adottságainál fogva ideális főhős, gyors, kreatív, esetenként színpadias és kellően irritáló. A film legjobb pillanatit mégis Andrew Garfield  szállítja (már a Boy A-ben feltűnt), aki  Zuckerberg legjobb barátját és üzlettársát, Eduardo Saverin-t játsza . Justin Timberlake tényleg nem rossz, de miért dobjunk hátast, amikor egy milliárdos ficsúr milliárdos ficsúrt alakít. Trent Reznor finomított  gyárzenéje pontosan idomul a pillantra sem lassuló  történetvezetéshez, a NIN  frontembere egy alibi bérművésznél utcahosszal jobb választásnak bizonyul.

 

 

Tulajdonképpen a The Social Network filmes kellékei hibátlanok, jól is szórakoznánk,ha az egész nem lenne végtelenül érdektelen és üres. Kábít minket mindenfajta menő arccal ( Sean Parker-Napster feltaláló; Winklevoss ikrek) akiknek jó lenne a bőrében lenni, látszólag bazi fontos és utánozhatatlan dolgot látunk, de a film végül pár óra alatt nyom nélkül felszívódik szervezetünkben.

A Facebook persze nagyon szép és jó dolog, az emberi kommunikáció legfontosabb csatornájának jelenleg legnépszerűbb eszköze, de mégis múlandó dolog . Nem a C-vitamin,az elektromos autó,vagy a rák ellenszere.

Majd kimegy a divatból, és akkor lesz igazán felesleges ez a film.





Hazai bemutató: 2010 11.11

4 komment

Címkék: kritika film mozi kino rolo

Hétköznapi rémálmok - Samanta Schweblin: A madárevő

2010.11.20. 15:38 marge gunderson

Gyönyörű könyv kívül, belül, különlegesen szép és hatásos borítóval. Egy kislány visszafogott ruhában üres kalitkát tart az ölében, éppen csak egy kicsit véresek az ujjai és a szája széle. Ilyenek Samanta Schweblin novellái is. Látszólag hétköznapi emberek, helyzetek- éppen csak minden egy kicsit más.




Szeretem a rövid műfajokat, mert ha jó, mint jelen esetben is, akkor egy novella letaglóz. A 32 éves argentin Schweblin a latin- Amerikai irodalom második nemzedékéhez tartozik, több irodalmi díjjal a háta mögött.  A fülszöveg ajánlója stílusát Kafkához és David Lynchhez hasonlítja, de hosszan lehetne még sorolni a nagy elődöket, kezdve a görög tragédiáktól. Ezek a novellák ezzel együtt eredetiek és frissek.

A tizenöt történet mindegyikére illik a groteszk, szürreális, abszurd, vagy horror jelző. A szereplők és a helyzetek alapvetően mindennapiak, de az összes történet mögött ott a másik, az ijesztő. Madárevő kislány, sellőférfi, pillangóvá változott gyerekek, szétloccsanó fejeket festő művész, hogy csak néhány szereplőt említsek. Mindegyikük valami beteges kapcsolattól, ismerős, hétköznapi emberi problémától (is) szenved, melyekben sokszor nagy szerepet kap a végzet. A novellák rövidek, az írónő letisztult, realisztikus elbeszélőmódja éles ellentétben áll a megjelenített rémségekkel. Ezekben a 21. századi környezetbe ágyazott mesékben ősi erők mozgását érezzük.




Egyik kedvencem, A Télapó ma nálunk alszik, egy széthulló családot mutat be a kisfiú szemszögéből,  megindítóan, mégis nagy adag gyermeki derűvel és humorral. A megértés és humánum az összes novellára jellemző, Schweblin nem ítélkezik szerencsétlen sorsú hősei felett, az olvasóra bízza, hogy derítse ki az okokat, gondolja tovább a történetet.

Egyetlen hibája a könyvnek, hogy rövid. A 200 oldal ne tévesszen meg senkit, kevésbé igényes, szellős kiadásban elfért volna ugyanez 100 oldalon is. Aki elolvassa, azt Schweblin történetei még sokáig kísérteni fogják. Alig várom a következő a kötetet.

Nyitott Könyvműhely, 2010. ford. Kertes Gábor

1 komment

Címkék: kritika könyv marge betű

International Super Hits

2010.11.19. 14:07 rolo tomasi

Ma pedig következzen néhány szívünkhöz közel álló előadó viszonylag friss videoklipje ,mondjuk......Monaco nemzeti ünnepe alkalmából.


Arcade Fire-Suburbs


Na, ez még meleg. Az Arcade Fire kiváló albumának címadó dalát Spike Jonze filmesítette meg , a tőle elvárható módon. Külvárosi tizenéves dráma, Jonze-nak igazán testhez álló munka, hibátlan.







The National-Terrible Love


Újabb klip a High Violet-ről, ezúttal az albumnyitó dalhoz vágott össze egy videót zenekari életképekből a  frontember (Matt Berninger) bratyója, Tom Berninger.








Bryan Ferry-Shameless


Az öreg róka remekbeszabott vissaztérést produkált Olympia című albumával,meg kell dögleni annyira tuti ez a dal, 24 karátos late night disco.

 





Szólj hozzá!

Címkék: zene mix rolo

Tuesday Mix

2010.11.16. 17:36 rolo tomasi

Ez most különösebb tematika nélkül állt össze,van benne táncos, simulós, meg ablakon kibámulós.

 

 

Tuesday Mix by rolotomasi

Szólj hozzá!

Címkék: zene mix playlist rolo

süti beállítások módosítása