Iron Man(rendezte: Jon Favreau)
A földkerekség egyik legnépszerűbb képregényhősének filmes debütálását rajongók milliói várták zabszemmel a hátsójukban, vajh sikerül-é a vígjátékos színész-író-rendező Favreau-nak "elszabni" imádott ikonjuk mozgóképes megjelenését vagy épp egy sikertörténet első fejezete kezdődik.
Meglepetésre inkább az utóbbi kerekedett a dologból. Sőt, hozzám hasonló comic-civilek is bátran vállalhatják a mű megtekintését, nem fognak csalódni. Itt van mindjárt a főszereplő Tony Stark aki hála az égnek, és a kitűnő Robert Downey Jr.-nak elsőrangú megformálásban részesül. Ezzel a film már meg is ugorja a legnehezebb akadályt, mégpedig hogy valami élettelen bádogdoboz helyett egy "hús-vér" és kacagtatóan ironikus vasembert állít az események középpontjába . Van mellé még egy hűséges női "Sancho Panza" is Gwyneth Paltrow személyében, aki szerepének megfelelően a valahol a díszlet és statiszta pozicíó között mozog. Vannak még aljadék, Osama "wannabe" terroristák, na meg Obadiah Stane (Jeff Bridges), az "inverz-frizurás" embertelen pénzeszsák, aki egyébként kiugróan jó jelentekben párosozik R.Downey Jr.-al.
A sztori persze itt sem csehovi volumenű, de miért is lenne az?
A celeb kategóriájú fegyvergyáros-csilliárdos Stark egy fegyverbemutatót követően gaz buckalakó reakciósok csapdájába kerül az afgán barlangvilágban. Szép megvillanása az amerikai intelligenciának, hogy hősünk őrei közt- az amerikai kasztelmélet szerinti összes "aljanéppel"együtt- turbános magyarok is vannak, akik valami rejtélyes okból Afganisztánban terroristáskodnak. Tony Stark hamarosan egy kalapács és egy asztalos furdancs segítségével egy bombából megalkotja a későbbiekben komolyabban továbbfejlesztett Vasember hacuka első kiadását és kitörve börtönéből feladja a fegyvergyártás nemes művészetét, hogy kis bolygónk jobbításán ténykedjen a jövőben.
Következhet a görög drámák óta nagy kedvvel alkalmazott konfliktus, a barátból vált ellenség könyörtelen párharca az utolsó vérig...
Persze a fenti gúnyolódásom igazából öncélú és jogtalan hisz Favreau kihasználva a kultikus alapanyagot, főszereplőjének komikus vénáját és az elképesztően magas szintű ILM trükkök varászlatos erejét egy harsány, 24 karátos popcorn mozit tesz le az asztalra, ügyesen kidekázva az akció és vígjáték elemek arányát.
Az Iron Man talán a legviccesebb képregényfilm amit eddig láthattunk, itt-ott még magát is ügyesen parodizálja. Hőse egy új típusú kemény fiú, régi helyzetben, ahol a komoly trauma hatására halandóból igazságosztóvá emelkedő homo sapiens hajlítja a lemezt, osztja a férgeket és nem átall közben szellemeskedni is.A színészként is remek komédiás Jon Favreau (Swingers, Very Bad Things, The Break Up) maga is feltűnik a moziban Tony Stark testőreként immáron ismét megszabadulva az elmúlt években felkapott +20 kilótól. Vince Vaughn sleppjébe tartozó filmes polihisztor remek választásnak bizonyul akciós rendezőként is, a páncélozott biorobot fergeteges ámokfutása eszméletlenül látványos és annak ellenére, hogy minden fordulat szabad szemmel jó előre érzékelhető mégsem bucskázik le fejünk az unalomtól.
Az Iron Man egyértelműen Ang Lee 2003-as Hulk-jának nyomvonalán halad és a mozi a maga hollywoodias, együgyű módján persze elrebegi a "ne háborúzz" cafrangosra rágott szlogenjét, azért a falfirka bölcsesség mégsem domborodik zavaró módon. A vietnámi háború idején született képregényhős megfilmesítése-akárcsak a rajzolt változatkor- ismét a pszichológus díványán érte az amerikai társadalmat, így érthető a finoman rejtjelezett üzenet,de ezt inkább jobb ha nem vesszük komolyan.
A Vasember csillogó látványelemekkel nyakon öntött "one-man show", egy tehetséges színész műfaji kalandozása, egy impozáns, hard-rock-os akció-komédia, balgaság többet várni tőle.
A film a héten DVD-én is megjelent Magyarországon, jó szórakozást mindenkinek!
Kapcsolódó linkek:
