A múlt heti dinnye csemeg farvizén "behajózva" jöjjön most nem is egy, de rögvest 3 olyan emblematikus eledele a honi "vízpartos-büfés-nyaralásnak" ami kihagyhatatlannak számít 35 fok felett.
Büfé hangulat (a képet az index.hu-ról kölcsönöztük. foto: Huszti István)
Sorjában:
A halacska (Merluccius merluccius) minden hiedelemmel ellentétben nagyonis tengeri hal s a Balaton partjára, ideális esetben, fagyasztott állapotban érkezik. Húsa nem száraz, szálkákkal nem agyonbombázott. Aki pedig azt hiszi, hogy a szakirodalma a fogyasztásával egyenes arányban, könyvtárakat tölt meg az téved.
Ok! Az interentes keresők nagy urak, de akkor is ki hitte volna, hogy a "mi" hekkünk, amit a magyar csak és kizárólag n*10 dkg kiszerelésben állva zabál, zsírpapírból a megalázó CSACSIHAL néven lett anyakönyvezve.
Azért képzeljük el az alábbi párbeszédet (strand, 50 fok, bűbájos pultos ) :
-Csókolom!
-...Tessék kérni!
-2 Csacsihal, 2 uborka...
-Kenyér lesz fogyasztva?
-1
-1800
Hát nem szebb név a Hekk?
Lelőhelyén, a büfékben, minden konyhaművészeti trükköt nélkülözve minimál panírban/bundában, forró olajban hirtelen kisütve tálalják. Csak és kizárólag a fentebb már említett zsírpapír alátéttel, esetleg egész papírtálcán. (Nem vicc: én láttam már takarékossági okok miatt félbevágott kartontányéron is), mellé uborka, köretnek puhakenyér. (azért a fish&chips-el az angolok sem panaszkodhatnak)
Ha mondjuk benne lenne az iskolai biológia tananyagban és előbb vagy utóbb muszáj lesz beletenni, akkor ez a néhány sor jellemezné:
Nyelvlecke:
angolul Hake vagy Merluccius merluccius
olasz neve: nasello, merluzzo, lovo, Velencében „pesce prete” is, Triesztben és Fiumében asinello (= csacsi);
a horvát tengerparton „oslics”, „osal”, „tovar morski”,
németül „Meerhecht”, „Seehecht”, „Hechtdorsch”,
dánul „Korfmue”, „Kulmul”, “Herring-Hake”,
norvég nyelven „Lysing”. (azért ha valaki norvégul kérte már dobjon egy mailt)
Mivel gyakorlatilag bármilyen halétel elkészíthető belőle ajánlom felütni bármely szakácskönyv bármely idevágó oldalát...
Amikor kicsi voltam azt gondoltam, hogy a lángos olyan, mint a Coca-cola. Titkos recept 7 lakat alatt. Lótúrót. Otthon bárki (na jó ez így nem igaz) tud olyat csinálni, mint egy balatoni bódéban. El vagyunk "kéremszépen" kábítva... Tudom, próbáltam/tuk már és rájöttem, hogy minden a nyújtáson múlik.
Igazi tápláló, tömény táp.
Persze azt jó tudni, hogy hacsak nem a Kempinskiben esszük, a tejfölt mindíg vizezni fogják... A "feltétek" tárháza végtelen. Bármi kerülhet rá, légyen az sós vagy édes. Mondjuk a legperverzebb amit valaha ettem az a svédgomba-salátás volt. Iszonyat...
És ha még mindíg nem laktunk jól, akkor jöjjön a végére a desszertek jolly-joker-e a Palacsinta, ami szintén nem nagy kunszt, de ahogy a vízpartokon csinálják az utánozhatatlanul... vékony.
Na ez tényleg olyan lehet, mint az atlantai kóla receptje.
Nekem már volt otthon olyan kívánságom, hogy legyen olyan a cucc, mint a Balatonon. De egyszerűen képtelenség annyi vizet beletenni, hogy vékony is legyen de, el se szakadjon el.