CD
Groove Armada-Soundboy RockAndy Cato és Tom Findlay formációja 98-02 között 4 lemezt produkált,aztán az elmúlt 4 évben viszonylag csendben djéskedtek itt-ott,kinyomtak egy Dvd-ét, meg egy best of-ot.(legutóbb 990ért láttam a M.M.-ban).1997-es At the River opusukkal pillanatok alatt a brit elektronikus zenei krémben találták magukat,az easy -listening kategória abszolút elitjében.
Jómagam 2001-ben a Goodbye Country, Hello Nightclub albumuk megvásárlása után feltétlenül rajongtam a dance-pop-dub-chill elemeket ötvöző napsugaras, seggrázós zenéjükért. 
A Superstylin' c. dalt konkrétan minden válogatásomra rátettem és azóta sem untam meg, ellentétben a rádióbarátnak nyilvánított és szénné játszott My Friend-el.
A 2002-es Lovebox aztán erre csak rátett egy lapáttal az eklektikájával, kitűnő vokál betéteivel ismét KRESZ kihágásra késztetve a gyanútlanul autóban cd-ző közösséget.
Hosszabb szünet után aztán itt az aktuális anyag, amit vegyesen fogadott az érintett közvélemény. A 15 dal, kb 60 perc ezúttal csúcspontok nélküli, széles spektrumú elektronikus zene-bona a minőségi fajtából.
Itt most -a cím ellenére -kivonták rockos gitársamplert , inkább clubérzésű a főzet.
A közreműködők közt ismét ott van a superstylin-os MAD (Lightsonic), Alan Donahue a Rakes-ből (See what you get) és Tony Allen afro dobgéniusz. (Paris)
Megkapóak a lírai részek is -ha itt most épp kevesebb is van belőlük- én vhogy mindig bírtam a Groove Armada finoman lebegős számait, mint mondjuk jelen esetben a Paris-t vagy a Whats your version-t. Szóval javaslom a Soundboy Rock bevállalását, nem kell zsigerből idegenkedni a hazánkban el-Vivásított dance stílustól, főként ha azt világszínvonalon űzik.
Nálam ez erős 4-es!
Kedvcsinálónak itt találjátok a SONG FOR MUTYA c. táncdal magyarra ültetett mélylírája:
Perry Farrel's Satelite Party-Ultra Payloaded
Az anyatejjel bevitt rockzenei tehetség és a kifinomult muzikális ízlés ritka elegy.Ha hirtelen kéne még egy ilyen kvalitású csókát megnevezni az Mike Patton lenne, de rá most mérgesek vagyunk.
P. F. a szépemlékű Jane' s Addiction, később Porno for Pyros frontember -miután 4 éve visszatért még utoljára a J.A-nel
A Satelite Party egy igazi supergroup fajsúlyos résztvevőkkel, perfekcionista koncepcióval.
Nuno Battencourt (ex-Extreme jelenleg Dramagods) gitáros segítségével hozta össze ezt a funk-pop-rock musicalt, aminek a témája az egyik dal címe is egyben:
ONLY LOVE, LETS CELEBRATE!
Igazi Farrel-es agyszülemény, egy bolygóközi bulilemez, jóadag pszichedéliával és a gitártémákban Frusciante és Flea valamint Peter Hook (New Order) teszik oda a magukét.
Itt-ott az elektronikai alapokról pedig a Thievery Corporation gondoskodik. (The Solutionist kibaszott jó dal, asszem ez volt Thievery legutóbbi lemezén is).
Sok helyen kissé lejárt hangzásúnak pecsételték ezt az albumot, én inkább jólesően ismerősnek mondanám. Farrel hangja mellé felesége vokálozik sőt az uccsó dalban maga Jim Morrison is belép az űrbuliba. 20 év masszív kokszozás persze nem múlik el nyomtalanul ami azért szépen látszik a főnök nyilvános szerepléseinél. Jelen esetben azonban tévedhetetlenül kutyult össze kb 10 stílust, létrehozva saját, felhők feletti popzenéjét.
"5bő" 5!
