HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Orosz abszurd zombikkal / Vlagyimir Szorokin: Hóvihar /by Marge

2011.10.04. 09:45 toszi

Senkinek sem ajánlom, hogy a Hóviharral kezdje a Szorokinnal való ismerkedést. Megkockáztatom, hogy egy életre elmegy a kedve tőle, amiért nagy kár lenne.


 

Állítólag ez a könyv egy újabb trilógia (Az opricsnyik egy napja, Cukor- Kreml) záró kötete, de önállóan is megállja a helyét. Ha már trilógia részeként kezeljük, groteszk is, futurisztikus is, és aki megszerette Szorokin stílusát, nagy élvezettel száguld keresztül ezen a 180 oldalon is- csak éppen a végén ül majd bután. Elmarad a nagy érzés, helyette lehet azon töprengeni, mennyit ivott és/vagy szívott ez a Vlagyimir? A Hóvihar maga a nagy orosz abszurd, ahogy azt Platon Iljics Garin doktor találóan megjegyzi a történet egy pontján.


A művet két pillér tartja, az orosz vidék és a kemény orosz tél leírása. Mindkettőt ismerjük már egyéb regényekből, de a téma, úgy látszik, kimeríthetetlen. Lehet még új szavakkal leírni a csontig hatoló hideget, a hópihék kavargását, az emberi test lassú megadását, az akarat megtörését a legnagyobb hatalom előtt. Aztán a vidéki orosz emberek kedvességét, a szamovár melegét, a vodkát és hozzá a finom harapnivalót az utazók minden stációjánál. Csak az a kérdés, érdekes-e ez a kettő annyira, hogy elvigyen a hátán egy regényt? Szorokin ezt is megoldja, egy nagyon ügyesen megválasztott csalival éri el, hogy az se tegye félre a könyvet a felénél, aki nem élvezi a puszta stílusgyakorlatokat. A főszereplő (fent említett doktor) mindenáron el akar jutni egy zombiktól fenyegetett faluba, ahol a túlélők elbarikádozták magukat, úgy várják a vakcinát a bolíviai vírus ellen. A másik hős Perhusa, a kocsis, aki vállalja, hogy a hóvihar ellenére minilovak vonatatta szánján elfuvarozz oda. Szorokin már a regény elején meglebegteti az izgalmakkal kecsegtető zombi történetet, hogy mindenki lázasan lapozzon tovább. Gondolom, jót röhöghetett a markába.

 


http://hvg.hu/image.aspx?id=05b54cef-f59c-43e1-8650-8d92042087b0&view=6b7e9122-a029-4600-9502-25c8833f2b1dAz orosz irodalom szakértői bizonyára felismerik a váltakozó stílusú elbeszélésben, hogy melyik rész melyik nagy orosz íróra reflektál. Csehov és Tolsztoj biztosan felismerhető, de nyomokban fellelhető Szolzsenyicin, Turgenyev és Puskin is. Vagyis nemcsak a tél és a vidék, hanem a nagy elődök előtti főhajtás is egyben a mű.

 


A történet pontos ideje bizonytalan, de még a 2000-es években járunk. Van megint uralkodó, gyakran használt kifejezés a szabotázs, új vívmányok és drogok jelentek meg. Azért vidéken még mindig fával fűtenek, vízimalommal őröltetnek, és savanyított gombát rágnak a vodkához. Hemzsegnek a mesealakok, karöltve a modern technikával. Erre mondaná anyukám, hogy se füle, se farka, és tényleg. Szerencsére Szorokin olyan élvezetesen ír, hogy ha fogadásból, kalapból kihúzott témáról kellene írnia, valószínűleg az is tetszene. A fordítás szép, a regény rövid, aki szereti a vicces fantáziaburjánzást, bártan vágjon neki.

 


„– Azt miféle járgányod van… milyen erős? – kérdezte az orvos megkönnyebbülten.

– Ötven lóerős.

– Az jó! Másfél óra alatt oda is érünk Dolgojéba. Visszafele meg már öt rubellel gazdagabban jöhetsz.

– Eh, uram, nem azér’… – mosolygott Perhusa, és legyintett nagy, rák ollójához hasonló kezével, vézna combjára csapva. – Na, jól van, indulás!

Eltűnt a kemence mögött, és kisvártatva durva szövésű szürke kabátban és vattázott nadrágban bújt elő, amit majdhogynem a mellén húzott össze katona derékszíjjal, a hóna alatt meg a szürke nemezcsizmáját hozta. Leült Vaszjatka mellé a padra, a padlóra hajintotta a csizmát, és gyorsan nekiállt feltekerni a kapcát.

Az orvos cigarettát vett elő, és kiment a levegőre. Minden változatlan volt: szürke ég, hófúvás, szél. A tanya mintha kihalt volna – se egy emberi hang, se egy kutyaugatás.

A tornácon állva és a frissítő cigarettafüstöt fújva, Platon Iljics már a másnapra gondolt. „Éjjel beoltom az embereket, reggel meg megyünk a temetőbe, megnézzük a sírokat. Csak a karantén nehogy lyukas legyen ebben az időben, átbóklászik a mezőn valamelyik, aztán keresheted, mint tűt a szénakazalban. Mityinóban a dupla kordonzár se segített – csak átjutottak rajta, átrágták magukat… Vajon Zilberstejn ott van-e már? Bárcsak ott lenne! Kettesben könnyebb oltani, egy éjszaka alatt az egész faluval végeznénk… Nem, sehogy se ér oda nálam előbb Uszohból, mégiscsak negyven verszta, meg hát ilyen időben… Már csak ez a hóvihar hiányzott…””

 

 

 

2011, Gondolat, M.Nagy Miklós

Szólj hozzá!

Címkék: könyv kötet marge betű

Hülyével a világ körül 2. - The bucket list

2011.09.30. 09:23 toszi

Hipp-hipp hurrá!


 

Már korábban született fényező írás ezen lapokon a témában, de most újra elő kell, hogy vegyük az anyagot, mert elkészült a folytatás. Az alapanyag kifogyhatatlan, de Ricky Gervais és csapata nem átallott csavarni egyet a mókán. Most ugyanis a korábbról már ismert szenvedő alany, nevezett Karl Pilkington, az ex rádió producer, olyan helyekre látogat, élményeket tesz zsebre ami emberi léptékkel még kivitelezhető és bárki (?) szívesen megtenne életében. Innen a címadás. Nálunk ha minden igaz "bakancslistá"nak fordították Nicholson&Freeman film kapcsán.

 

 

Lényeg a lényeg: ma este útjára indítja a SKY az idióta Karl Pilkington-t, hogy valóra váltsa minden földi halandó álmát. 100-as listából  pontosan 10-et.

 

Első helyszín Új-Zéland.

Szólj hozzá!

Hülyével a világ körül 2. - The bucket list

2011.09.30. 09:23 toszi

Hipp-hipp hurrá!


 

Már korábban született fényező írás ezen lapokon a témában, de most újra elő kell, hogy vegyük az anyagot, mert elkészült a folytatás. Az alapanyag kifogyhatatlan, de Ricky Gervais és csapata nem átallott csavarni egyet a mókán. Most ugyanis a korábbról már ismert szenvedő alany, nevezett Karl Pilkington, az ex rádió producer, olyan helyekre látogat, élményeket tesz zsebre ami emberi léptékkel még kivitelezhető és bárki (?) szívesen megtenne életében. Innen a címadás. Nálunk ha minden igaz "bakancslistá"nak fordították Nicholson&Freeman film kapcsán.

 

 

Lényeg a lényeg: ma este útjára indítja a SKY az idióta Karl Pilkington-t, hogy valóra váltsa minden földi halandó álmát. 100-as listából  pontosan 10-et.

 

Első helyszín Új-Zéland.

Szólj hozzá!

Kedvenc Nirvana dal post

2011.09.28. 15:21 rolo tomasi

20 éves  a Nevermind, másról sem olvasni zenész-sajtós-blogos berkekben.




Jön is a special edition, és az ingyenesen letölthető tribute, ahogy az köll. Valóban erős ősz volt a 91'es (Ten, Blood Sugar Sex Magic), a forradalmi hangulatú rock -úttörés időszaka, melynek Kurt Cobain akarva-akaratlan központi alakjává vált (tették).

Bár inkább Pearl Jam-es vagyok, de a Nirvana néhai frontemberének és tsainak tehetsége megkérdőjelezhetetlen, így az emlékezés itt a kedvenc dalok témakör felhánytorgatásával merülne ki,elég hagyományos módon. Itt is egy idevágó videó:

 

 


NME - What’s Your Favourite Nirvana Song? on MUZU.TV

 

 

Nos, megannyi megkerülhetetlen "világsláger" közül az all-time kedvenc nálam, az Aneurysm, a ritkaságos lemezükről, talán azért, mert mindig is a Nirvana döngölősebb arcát szerettem jobban.

 



 

 

 

Szólj hozzá!

Kedvenc Nirvana dal post

2011.09.28. 15:21 rolo tomasi

20 éves  a Nevermind, másról sem olvasni zenész-sajtós-blogos berkekben.




Jön is a special edition, és az ingyenesen letölthető tribute, ahogy az köll. Valóban erős ősz volt a 91'es (Ten, Blood Sugar Sex Magic), a forradalmi hangulatú rock -úttörés időszaka, melynek Kurt Cobain akarva-akaratlan központi alakjává vált (tették).

Bár inkább Pearl Jam-es vagyok, de a Nirvana néhai frontemberének és tsainak tehetsége megkérdőjelezhetetlen, így az emlékezés itt a kedvenc dalok témakör felhánytorgatásával merülne ki,elég hagyományos módon. Itt is egy idevágó videó:

 

 


NME - What’s Your Favourite Nirvana Song? on MUZU.TV

 

 

Nos, megannyi megkerülhetetlen "világsláger" közül az all-time kedvenc nálam, az Aneurysm, a ritkaságos lemezükről, talán azért, mert mindig is a Nirvana döngölősebb arcát szerettem jobban.

 



 

 

 

Szólj hozzá!

Kegyelemkettes / The Kooks: Junk of the Heart

2011.09.24. 15:37 rolo tomasi

A háromperces,ártatlan indie-slágerek ifjú brightoni mesterei visszatértek. Luke Pritchard énekes-gitáros és zenekara két figyelemre méltó albummal, a 2 milliós példányszámot elérő (!) Inside in/Inside Out-al ,és a remek folytatással,a  Konk-al, az új évezred elején beerősödő brit gityóhullámon került be a képbe ,- és a 2008-as Sziget főműsoridejébe.

 

 


 

 

A szerelmetes tematikájú pop dalocskák ügyes kezű szerzői ezúttal egy leheletnyit letértek a Kooks-ösvényről, az oly divatos hatvanas évek szörf-rockjának kedvéért, melyet a lemez nyomokban tartalmaz.(a földimogyoró mellett). A finom prüntyögés azonban nem áll jól a zenekarnak, kiégettnek, üresnek, ötlettelennek tűnnek, a Junk Of The Heart érezhetően komoly visszalépés. A korábban klasszul üzemelő kórusozás eltűnt,a helyette belépő komolykodós vonós kíséret (Taking Pictures of You, Time Above The Earth) abszolút nem áll jól nekik. A The Kooks erőssége a könnyed melódiák szerethetőségében rejlett, az infantilis szövegek mellé kellően naív, könnyen emészthető, jótékonyan slágeres  zenebona dukált. Persze idővel fel lehet nőni,csak ne már PR szempontok szerint, hanem természetes módon.



 

 

Ehhez képest az új album -továbbra is- gyerekes szellemisége széteső, unalmas, erőtlenül vergődő zeneiséggel párosul.

Az album első fele kifejezetten lapos (Junk of the Heart,  How would you like that), és később sem indul be igazán.

Az Is It me hoz némi színt és szagot az anyagba, frissíti a levegőt, de a korábbi slágerek nyomába sem ér. Aztán még a  Killing Me is egy  tisztességes soft-pop dal, valamint az Eskimo Kiss Beatles-es légiessége is élvezhető. De kb.ennyi.

 


 


A csávók már nyáron lenyilatkozták, hogy a lemezt nagyban befolyásolták az elmúlt évek mennyiségi kokainozással párosult partizásainak utórezgései.

Talán mindenki jobban járt volna, ha buli közben íródnak a dalok, nem pedig utána.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása