Befutott a pénzügyi válság romantizált olvasata is végre, ráadásul a mindig derék és jóravaló Tom Hanks tollából, címszereplésével és rendezésében. Jövő héttől DVD-én is elérhető, a Larry Crowne.
Larry, a nagy amerikai átlagember,derűs, jószívű és szorgalmas,a hipermarket karbantartói osztályán, és az életben is úr. A mocskos állatok,hát nem kirúgják...
Hősünk azonban nem kelet-európai szomorú fűzből faragott síró-picsogó,beül az iskolapadba, irány a felnőttképzés, amiről már Alvy Singer is megmondta, hogy jó dolognak tartja. Főleg,ha olyan professzorokat hallgathat az ember mint Julia Roberts, aki meglepő módon egész jó, a kiégett, kozmopolita tanerő szerepében. Hanks persze azonnal rom-com manírokkal vértezi fel magát a micsoda nő közelében,az itt leginkább Forrest Gump-ot újrajátszó színész látványosan kozmetikázott arcberendezése és szélfútta rőzséje, jelenetről jelenetre illeszkedik a felső középkorú szerelmes hím elvárható szintjére.
Ám a cinikus Mercedes (Julia R.) boldogtalan szíve csak nem akar megolvadni,pedig a diákigazolványos szakáccsá avanzsáló,robogós hippi olyan cuki,mint egy vödör kiscica.Mindegy is, Larry-nek ott vannak a kedves amerikai emberek, akik egytől-egyig mind ott segítik, ahol lehet. Sehol egy rosszakaró, egy irigy, vagy csak a fokozódó társadalmi feszültségek miatt saját problémáján kivűl mindent leszaró, picit is valósnak látszó mellékszereplő. Tündérpofa, mind.
Hanks filmje egyébként meglepő módon így sem nyálas,csak olyan elviselhetetlenül optimista,hogy az már sci-fi kategória. Larry az utcára kerülést valószínűtlen jókedéllyel vészeli át,így a válság hatására létbizonytalanságba került családok felé tett szerzői biccentés elég falsra sikeredett. Nyilvánvaló,hogy az alkotóknak lövése nincs a témáról ,képzeljük csak el Larry fejét a valóságban ,mondjuk két gyerekkel,beboruló jelzáloghitellel,meg a sárga csekkektől dudorodó postaládával mennyire váltaná meg a világot az esti suliban retorika órán. De sutba a magyaros ,élhetetlen pesszimizmussal, hiszen ez a film igazából ártalmatlan, középszerű szórakozás, viszonylag korrekt poénokkal, nem kíván bölcselkedni, a válság is csak egy romantikus háttér, hiszen a lényeg a robogón mosolygó párocska, akik végül boldogan motoroznak el az Electric Light Orchestra Calling America-jára.
Nem kell elkerülni,de kihagyni sem nagy vétek.