Az olvasó nincs könnyű helyzetben, ha magyarul szeretné elolvasni A hobbitot. Rögtön felvetődik a kérdés, hogy melyik változatot válassza? Az első, 1975-öset, vagy annak valamelyik újranyomását? Esetleg ennek egy korszerűsített szövegét? Vagy az új, az elsőhöz nem kötődő fordítást? Legyünk maximalisták, és ha már létezik, és a többihez hasonló áron kapható- vegyük meg a kritikai kiadást.

Így tettem én is, és olvasgatás közben mellesleg felfedeztem valamit. Rájöttem, hogy erre való az e-könyv: kritikai kiadást olvasni! Sosem szerettem számítógépen sokáig olvasni, mert fotelba kucorodni, hálószobában bevackolódni még laptoppal sem könnyű, fáj tőle a szemem, stb… De a hypertext mégis nagyszerű találmány. Az Édes Anna kritikai kiadása például fenn van az interneten, bárki kipróbálhatja, milyen egyszerű ilyen módon ide- oda ugrálni a hivatkozások, jegyzetek között. Ehhez képest A Hobbitot olvasni komoly izommunka volt. A könyv nagy és nehéz, de emellett persze gyönyörű és lebilincselő, minden Tolkien rajongónak élmény kézbe venni.

Maga a mű az első, 1975-ös Szobotka Tibor fordítás alapján készült (Móra kiadó). Ez a fordítás szép is, jó is, ahol pedig a mai olvasó furcsának érzi, ott csak arról van szó, hogy Szobotka fordítása előbb készült, mint ahogyan A gyűrűk ura magyar fordítása napvilágot látott volna. Ráadásul elég valószínű, hogy nem ásta bele magát túlzottan Tolkien világába, nem nagyon törődött a külföldi kollegákkal, így aztán Szobotka nagy szabadsággal fordította le azokat a kifejezéseket, amelyeket más országokban nem bántottak. Így lett Kazinczyt lepipáló leleménnyel a hobbitból babó, Gollamból Nyelem, a drágaságból szívem szottya stb... A Magyar Tolkien Társaság segítségével ezek a dolgok a helyükre kerültek, így már mindenki fennakadás nélkül olvashatja Zsákos Bilbo kalandjait magyarul.

Douglas A. Anderson olyan bőséges jegyzetanyaggal látta el a kötetet, hogy aki ennél többet tud A hobbitról, az csal, vagy hazudik. (Persze ez a kritikai kiadás lényege.) Kimerítően részletes adatokat, de legalábbis ízelítőt kapunk Tolkien szövegváltozatairól, az őt megihlető művekről, emberekről, tájakról, a recepcióról, a különböző fordításokról, illusztrációkról. 

A 150 illusztráció között felemelő érzés ráismerni Szecskó Tamás és Rusz Lívia rajzaira. (Ez utóbbin jókat mosolyogtam, mert gyerekkorom egyik kedvenc mesekönyve a Csipike az óriástörpe volt, amihez szintén Rusz Lívia készítette az illusztrációkat. A Csipike és Kukucsin mintájára megrajzolt Gandalf és Bilbo elég vicces.)

A Ciceróval egyszerre az Európa Kiadó is megjelentette A hobbitot 2006-ban Gy. Horváth László fordításában, N. Kiss Zsuzsa versbetéteivel, Alan Lee jubileumi illusztrációival. Ha sikerült kiválasztani a három változat közül a nekünk legjobban megfelelőt, jöhet az (újra)olvasás.

A gyűrűk ura  láz, és a visszamaradt űr után jó megint elmerülni Tolkien világában. A Hobbit, stílusa és története alapján is igazi mese. A békés, lusta és haspók Bilbónak esze ágában sincs utazgatni, vagy kalandot keresni. Amikor azonban a dolgok megváltoznak, bebizonyítja, milyen különleges nép is a hobbitoké. Fantasztikus kalandjai során régi ismerősökkel találkozunk, itt van mindjárt Gimli apukája, Glóin, Elrond, vagy a nagy Gandalf, aki a szálakat mozgatja. Koboldok, trollok és sárkányok keresztezik Bilbo útját, aki igazi hőssé válik, miközben a törpökkel vállvetve kincset keres, csatázik, és nem mellesleg megszerzi az Egy Gyűrűt Gollamtól. Ha bízhatunk Peter Jacksonban, éppen olyan gyönyörű és izgalmas mesét látunk hamarosan a moziban, mint ami a könyvet lapozva a képzeletünkben megelevenedik.

Végül következzen az angol irodalom egyik legismertebb kezdő sora, ami állítólag váratlanul és készen, isteni szikraként pattant ki Tolkien fejéből valamikor az 1920-as évek végén, és amivel kezdetét vette egy kivételes írói karrier, és egy köteteken át hömpölygő mesefolyam:

"In a hole in the ground there lived a hobbit.”
„Volt egyszer egy földbe vájt lyuk, abban élt egy hobbit.”

Szerkesztette Douglas A. Anderson - átdolgozott magyar fordításban. Fordították: Szobotka Tibor, Tótfalusi István és a Magyar Tolkien Társaság (Füzessy Tamás, Ürmössy Zsuzsanna és mások). Ciceró Könyvstúdió, 2006.