A jó ifjúsági regény egyik fő ismérve, hogy nemcsak az ifjúságot fogja meg, hanem minden korosztályt. Magyarországon az olyan klasszikusokért, mint A Pál utcai fiúk, az Abigél, Szeleburdi család egy ország rajongott annak idején, és ez nem volt ciki felnőtt fejjel sem.

A külföldi regényeket nehezebben veszi be a gyomrunk, sokan még mindig gyanakodva fogadnak mindent, ami más. Szerencsére a célcsoport, az egyre fogyatkozó számú könyvfogyasztó fiatalok haladóbb szelleműek. De arra sokan felkapják a fejüket, ha két felnőtt belefeledkezve tárgyalja  Harry Pottert, Narniát vagy A gyűrűk urát (utóbbit nem is kellene ifjúsági irodalom kategóriába sorolni).

Harry Potternek nemsokára filmen is vége, sokakban nagy űrt hagyva. Szerencsére itt egy új könyvsorozat, igaz, csak trilógia, de olyan jó, hogy most megint van pár évig mit várni. Merthogy a magyar fordítás ismét jócskán kullog az eredeti megjelenés után. De legalább jó. Hotya Hajni remekül adja vissza az eredeti szöveg kamaszos hetykeségét, néhol archaizáló jellegét. Igazán élvezet olvasni játékos és szellemes nyelvi megoldásait.

(Az angolul tudó olvasók megint előnyt élveznek, mert a Chaos Walking trilógia mindhárom része megjelent 2008, 2009, 2010-ben.)

Az alaptörténet szerint miután a Föld lakhatatlanná vált, telepes kolóniák rajzottak ki az űrbe, megfelelő bolygók után kutatva. A mi könyvünk ÚjVilágban játszódik.

A végnapjait élő Prentissvárosban egy maroknyi férfi él, a Mesterpolgár és Aaron, a próféta vezetésével. A nőket a háború után az őslakos szkeppek vírusa kipusztította, azóta nem születtek gyerekek. Egy másik vírus a túlélőkre szabadította a Zajt.  Mindenki hallja és látja mindenki gondolatait, ébren és álmukban, még az állatokét is. („Az első dolog, amire rájössz, amikor a kutyád beszélni kezd, hogy a kutyáknak nem nagyon van mondanivalójuk.”) Sehová sem bújhatsz a Zaj elől, semmit sem rejthetsz el.

A falu utolsó gyereke a tizenkét éves Todd Hewitt, de harminc nap múlva ő is férfivé válik, akármivel jár is a titkos ceremónia. Előtte azonban olyan felfedezést tesz, ami felforgatja mindazt, amit eddig hitt, látott, vagy hallott, és ezért Toddnak menekülnie kell a városból.

A regényben sok az ismerős motívum. Kicsit Az ember gyermeke, kicsit A gyűrűk ura, sőt az Alien is eszembe jutott olvasás közben, mégsem innen- onnan összehordott kirakót kapunk. Ebben a posztmodern korban amúgy is minden meg van már írva, nincs új a nap alatt…

Mindezek ellenére A kés a zajban eredeti megoldásokkal teli, izgalmas és okos könyv. A karakterek (még a kutya is) jól kidolgozottak, szinte életre kelnek, látjuk és halljuk őket. ÚjVilág és a benne élők leírása, a rendkívül pörgős és izgalmas történet filmre kívánkozik, remélem, hogy megfilmesítik, minél előbb és jól! Az űrutazások korában játszódó cselekmény zseniális megoldással elkerüli, hogy igazi sci-fi legyen belőle, így válik valóban kortalanná, mint ahogyan a mondanivalója is az.

Szó szerint letehetetlen olvasmány, esős munkaszüneti napon ajánlom elkezdeni.

Vivandra Könyvek