Soha nem voltam még búcsúkoncerten,pláne a sci-fi-be illő elnevezésű -1.napon. A Kispál és a Borz komolyan gondolta a dolgot, és bár sokan nehezen emésztik meg ,de a zenekar a 3 órás koncerttel búcsúzott el rajongóitól,a feloszlás úgy tűnik végleges és visszavonhatatlan.
Rengetegen voltunk,kb. 30 - 40 ezer ember lehetett a nagyszínpad környékén,mikor a pécsi Esti Kornél előzenekar felejthető produkciója után megkezdődött az utolsó Kispál koncert, Lovasi András bevezető kérdésével:
-Komolyan elhittétek....?
Persze sokan nem hitték..,de bizony vége.
Furcsa ezt leírni,még úgy is,hogy jómagam nem tartozom Lovasiék B-közepes táborába,ám az elmúlt évtizedek kultikus zenekarának jelentőségét, – jótékony és „káros”-hatásait nyilván én is megtapasztaltam. Ezzel együtt a Kispál és a Borz, a mi korosztályunk zenekara, azoké a 90-es évek elején zenére kattanó harmincasoké, akik még pénzért vásárolták lemezeiket,és akár olyan kasztokba is sorolódtak még , mint” alteros”; akár épp a tárgyalt zenekar kedvelése kapcsán. A magyar zenészekkel leginkább az a probléma,hogy az értékes,maradandó etapjaik után viszonylag kevesen tudják elkerülni azt a bűzös posványt, amit a magyar könnyűzene általában jelent,könnyen belesüppednek a lakossági popzene kategóriába, és udvariaskodnak évtizedeken át , zenész- kisiparos igazolványaikkal a zsebükben.
Kevés az üdítő kivétel. A Kispál és a Borz életművét áttekintve elmondhatjuk,hogy ők képesek voltak rendszerint erős albumokat letenni az asztalra ,és ezt ráadásul közel 25 éven keresztül.Lovasi érzékeny és rafinált szövegei generációs szlogenekké nemesültek,a zenekar a rétegzenei háttérből végül mellszobros intézménnyé emelkedett ,kereskedelmi smúz és bokafogás nélkül.
A 2010-es búcsúhoz a Sziget ideális helyszínnek bizonyult,Kispálék 94’óta minden évben felléptek,így most utoljára egy különleges produkcióval készültek, ahol ex-zenésztársak,testvérzenekarok,pályatársak váltották egymást a színpadon, többek közt: Lecsó, Németh Juci,Csík-ék,Quimby-ék,Szűcs Krisztián, valamint a 30Y. A zenekar természetes attitűdjétől rendszeridegen csillámpapír fúváson,videós elemeken és kombinált díszletezésen túl végig érezhető volt a különleges alkalom aurája,természetesen mindenfajta póz és nyáladzás nélkül.
Igazán nehéz lehetett 3 órába sűríteni a teljes pálya meghatározó dalait,a terv azonban remekül sikerült,talán az egyik legjobb Sziget koncert kerekedett a dologból.Sok más, rendszerint karácsonyonként összeálló zenekarral ellentétben, Borzék méltósággal zárták ezt a fejezetet,izzadságszag nélkül,őszintén köszöntek el.
Az elmúlt években a szekeret már csak a rajongók tolták,amivel lehetne még tremolózni évekig,de minek…?Akkor már ott a Velőrózsák,meg a Kiscsillag.
Maradandó dobás volt a hétfő este,a népek sírtak és nevettek, és még ha helyeseljük is a döntést ,szomorkodni nem szégyen miatta.
Komoly székláb került kihúzásra a hazai rockzene alól,meglátjuk mikor következik be ,az oly közeli seggreülés.
Rajongóknak alant a final playlist:
1. Forradalmár, 2. Ha ez a vég, 3. De szeretnék (vendég: Németh Juci), 4. Nem fáj, 5. Presszórock, 6.. Jelvény nélkül, 7. Gyónás, 8. Lefekszem a hóba+Kicsi csillag, 10. Kicsit hadd, 11. Nagyvárosi románc (vendég: Varga Líviusz), 12. Rezervátum, 13. Etetés, 14. Múlató (vendég: Csík + vonósok), 15. Csík zenekar (egyedül) – Dal teázáshoz, 16. Autók a tenger felé, 17. Medley (Kicsit feldob – Őrjárat - Napos oldal), 18. E7, 19. Hatvanas évek vége, 20. A következő buszon, 21. Csiga, 22. Többiektől, 23. Emese, 24. Szívrablás, 24. Zsákmányállat, 25. Húsrágó intro, 26. Húsrágó, 27. Szőkített nő, 28. Még egyszer. Ráadás először: 1. Csillag vagy fecske, 2. Egy az egybe, 3. Ágy, asztal, tévé, 4. Hang és fény (vendég: Szűcs Krisztián és Beck Zoltán). Ráadás másodszor: 1. Tiszai pu., 2. Ha az életben, 3. Zár az égbolt.
