HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Az esőcsináló - The Damned United

2009.10.19. 15:00 rolo tomasi

Az nem vitás,hogy az európai klubfoci ólomsúlyú példányai Angliában csapnak össze hétről-hétre, a brit első osztály - a Premier League - sajátos színű és szagú elit gárdái mindig is meghatározó erőtérrel rendelkeztek, így van ez ma is, és így volt a 70-es években is.

 

 

 

Tom Hooper új filmje végre valahára komolyan veszi a labdarúgást,a Damned United az angol foci sántikáló időszakának('68-'75) pontos korrajza egy emblematikus figura portéja, egy bestseller feldolgozásán keresztül.Brian Clough a brit sporthistória legnagyobb arcai közé sorolódik,az egykoron aranylábú és hétmérföldes egójú menedzser ügykezelésének köszönhetően olyan kutyaütő klubok emelkedtek az európai élmezőnybe mint a Derby County vagy a Nothingham Forest.

 A zseniális Clough valójában egy jó ütemérzékkel megáldott szervező,kifogyhatatlan ambíciójú motivátor,egy túlvezérelt őrsvezető volt. A szakmai tudást, a tuti "futamtippeket" a háttérben árnyjátékozó segédedzője, Peter Taylor (Timothy Spall) biztosította.

A film elején 1974-et írunk, Clough már szólózik,épp a hírhedt hentesekből álló többszörös bajnok,a korábban gyűlölt Leeds United edzője. A második hullámban indított,párhuzamos eredet történet szállítja az előzményeket,a duó épp a második ligás Derby County csapatát farigcsálja- még 68'ban-, egy kupameccsre készülődnek a kor spílercsapata ,a Leeds ellenében. Clough-t a hideg rázza a sztárcsapat edzőjétől,Don Revie-től (Colm Meaney) és a papírforma vereség és méltatlan lekezelés miatt olyan olthatatlan tűz gyúl lelkében, melynek hatására csapatát az első osztályba ,önmagát és sodródó munkatársát pedig egyre több konfliktusba hajszolja. A Derby egy év leforgása alatt Anglia egyik legjobb csapatává lép elő, Clough visszavág Revie-nek,bajnoki cím,nemzetközi kupaszereplés,szélesre nyílt csípa,arcátlan odamondások, majd a rivális szövetségi kapitánnyá nevezésekor vezető edzői poszt az ősi ellenség sasfészkében,a Leeds-nél. A csoda 44 napig tart,majd lapát. A Clough korszak azonban korántsem ér véget.. 

 

Tom Hooper rendező ügyesen bánik a történettel, jól súlypontozza a remek dialógusokkal zsúfolt forgatókönyvet,magabiztosan tekergeti az évszámokat.Szép dramaturgiai fogás az okozatot az okok elé sorolni,ki ne látott volna ilyet,itt mégis bravúrosan működik.

Az est igazi műsorszáma a főszerepben pazar módon ficsúrkodó biográfia király,Michael Sheen(Brian Clough),de azért Colm Meaney(Don Revie) buszsofőrös sármja is csont nélkül kiaknázásra kerül.Viszont az aljadék perverzeket csuklóból kirázó Timothy Spall(Peter Taylor) ezúttal mellényúlásnak tűnik,a mély érzelmű segédedzőtől némi szereptévesztéssel eljut egészen Scotty-ig,a Boogie Nights viszonzatlanul szerelmes meleg stábtagjáig.(P.S.Hoffmann).Annyi baj legyen.

A Damned United a sportfilm zsánertől jócskán messze rugaszkodó életút mozi,igazi sportjelenetek nélkül,focimeccset igazából alig látunk. Ami akció van, az valós dokumentum vagy - a film gyenge pontjaként is említhető- minimalista műterem foci

Az alkotók ugyanakkor hitelesen avatják be nézőt az angol futballisták letisztultan egyszerű,olykor hajmeresztő gladiátor világába, a kor olyan specialitásaival színezve a széles vásznat mint az edzésen bagózás,a csonttörő becsúszások és a bírói hát mögötti aljas trükközések.

 

 

 

Tom Hooper ügyesen lépi át az átlagnéző számára érdektelen szakmai részleteket,Clough emberi dillemáira fókuszál,így a mozi bátran vállalható még a focis témáktól idegenkedők számára is.Sheen elsöprően alakítja az árral szemben pillangózó makacs reformátort,masszív jelenléte az első számú erőforrása a filmnek.Az állandóan remeklő Jim Broadbent formálta tulajdonos minden egyes feltűnésekor vastagon szedi a foci sajnálatos és örökérvényű aranyszabályát: A befektetők mindenek felett!

Ám az alkotásban tárgyalt Brian Clough életmű épp a fenti dogma megdöntésére irányult,ténykedése nyomán a valós sportértékek felé billent a liga, hatása -ha halványan is- még ma is érezhető a brit klubfoci világában.

A Damned United 2009 legjobb brit mozija,mely dicséretes módon ítélkezik is a szereplői felett,és magasan lengeti a főhősre oly jellemző szerény mottót:

BRIAN CLOUGH,ÜBER  FUCKING ALLES!!!

Hazai bemutató ha lesz is, még nem ismert.

1 komment

Címkék: kritika film mozi kino rolo

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr264578735

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

lobo 2009.11.23. 17:09:23

megnéztem, magam alá csináltam, olyan jó. kötelező darab! L.
süti beállítások módosítása