Minden egyes alkalommal, amikor elmarad Magyarországon egy számunkra kedvesnek vélt koncert a mi kis virtuális szerkesztőségünk felhördül.
Tettük ezt Roisin Murphy Millenáris béli, meghiúsult fellépésekor a Smashing Pumpkins lemondott koncertje után de említhetném a Foreigner fiaskót is. Pedig többször megfogadtam(tuk), hogy fölöslege ezen rágódni. Semmi értelme. Aztán tessék. Tegnap elmaradt a The Hives buli (ok, nem ma tudtuk meg) és a vérnyomás megint 220 fölött.
Írnám, hogy „lassan”, de ez már nem lassan, hanem réges-régen tendencia. Jó nevű zenekarok, valós vagy valótlan indokokra hivatkozva mondják le a megjelenést, hogy aztán következzék a ráadás macera: visszaváltani a jegyet. Persze mindig be van ígérve a „majd jövünk tavasszal”, de ebben én már nem hiszek.
Felmerül a kérdés:
Mi a baj?
Nem szereti a magyar a kortárs nem magyar rock/pop zenét?
Drágák a jegyek?
Rosszul lettek megválasztva a fellépő zenekarok?
Kezdem visszafele: Mióta Hegedűs László (Poptarisznya…pop/rock hírek Londonból ), a Multimedia Concerts/Live Nation Hungary immáron volt vezetője egy televíziós műsorban azt találta mondani, hogy Ő dönti el ki jöjjön, már nem csodálkozom semmin. Igaz neki köszönhetjük Nick Cave és a Morcheeba elkövetkezendő fellépését a PECSA-ban, a sokadik virágkorát élő Kyle Minogue-ot és az őskövület Mark Knopflert az Arénában, de hol van itt az előre mutatás? Vagy James Blunt, melankolikus brit popsztár lenne az? Netán Lenny Kravitz?
A Showtime még ennyire sem rizikózott: ők a Vaya Con Dios-t és Chris Rea-t tudják produkálni, nyíltan vállalva, hogy ezek azok a neve amelyekkel nagyon nem lehet mellé lőni. Értsd: minden jegyet el lehet adni, pénz a zsebbe. Éljen a nosztalgia, s mondják: sorry, de az „egylemezes” világsztárok megfizethetetlenek.
Megjegyzem 2006-ban még elég bátrak voltak, hogy idehozzák a Groove Armada-t, Morrissey-t, a De La Soul-t, tavaly pedig a hamvasnak azért nem mondható, de máig meghatározó CULT-ot.
Szóval értem én, hogy ezek mind nagyszerű előadók, nem akarok bántani senkit, Lennyről mi is megemlékeztünk, de nem igaz, hogy csak ezekre lenne igény.
Pedig, drága olvasók, közelről és a távolból is az látszik, igen is erre van.
Mert a Muse ugyan kétszer is megtöltötte egymás után a Wembley-t itt a BS-t nem tudták hogy lefüggönyözni, hogy ne látsszon, bizony ide is csak az jött el aki igazi fanatikus. Jártunk Kasabian-en a Pecsa-ban. Voltunk vagy 500-an. Gyalázat.
Azért van ellenpélda is, így üde színfolt a BUDAPESTROCKANDROLL, előttük le a kalappal. Persze csodákra Ők sem képesek. Lásd a fentebb már említett, tegnapi Hives bulit.
Hogy drágák a jegyek?
Rendszeresen járunk Bécsbe és Prágába. Mert odáig azért mindenki elmerészkedik, még az „egylemezes sztárok” is. Kocsival bő 2 óra az egyik, 6-7 a másik és annak ellenére, hogy a benzint fizetni kell, semmivel sem drágább egy belépő, mint idehaza, ahol ugye lehet Vaya con Dios-t hallgatni a Margitszigeti Szabadtéri Színpadon vagy Bryan Adams-t.
Nyilván a hazai szervezők terveznek…: ha eljönne 6000 néző akkor az ár 5000 lenne, de persze csak 3000 fog elkelni, legyen akkor:10000 vaaagy inkább legyen 13000 és majd meglátjuk.
És akkor ide vág a kérdés, hogy hol lehet egyáltalán itt fellépni? Netán az a baj, hogy az A38-on a hamarosan aláaknásításra kerülő Kultiplexen és a Petőfi Csarnokon kívül nincs hol színpadra állni? És miért van az, hogy egy zenekarnak nem derogál 1000 ember előtt fellépni Amsterdamban vagy Londonban, de már ciki ugyanezt megtenni Budapesten?
Miért nincsenek 1 napos mini fesztiválok?
Zágrábban meg miért lehet egy ótvar lakótelep közepén 5000 embernek Radar-fesztivált rendezni, Queens Of The Stone Age-el , Placebo-val és Kaiser Chiefs-el? Hát legyenek akkor rövid de velős összejövetelek itt is. Lakótelep van bőven.
A Sziget is azért működhet, emelhetik a jegyárakat, mert folyvást azt halljuk:1 jegy áráért több koncert jár egy napra.
És belátjuk, hogy igazuk van, úgyhogy a java erre spórol egész évben.
...
Ja! és legyen Oasis koncert, itt nálam a kertben! A sört én fizetem. Mindenkinek.
