HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

A nagy sehol semmi / James Ellroy: A nagy sehol

2010.12.20. 14:59 rolo tomasi

A borítón feltüntetett 21-es karika szokatlanul kemény krimit ígér, és Ellroy valóban kitesz magáért. Ahogy azt a Szigorúan bizalmasban vagy a Fekete Dáliában megszokhattuk, itt is vannak kommunisták, kurvák, maffiózók, korrupt rendőrök, pszichopata bűnözők, vallási tébolyultak stb…

Ezúttal azonban az író kicsit túllőtt a célon. Apa a fiával, házaspár kisgyerekkel, táncosnő kutyával, mexikói a húgával, nimfomán pártaktivista mindenkivel. Ez csak töredéke a könyvben fellelhető szexuális perverzióknak. Mintha egész Los Angelesben egyetlen normális ember sem élt volna az ötvenes években. Ellroy úgy tobzódik a beteges, vérfertőző szodómiában, hogy egy idő után szemünk sem rebben. Ekkor az egész átcsap nevetségesbe és sajnos unalmasba.

 A magát lakonikusan csak Tolsztojhoz hasonlítói író ráadásul úgy jelenít meg minden aljas, mocskos szenvedélyt, mintha egy kisgyermek beteges fantáziáját olvasnánk. Ellroynak hányatott gyerekkora volt, mindenre azonban ez sem mentség. A cselekményvezetés néha elakad és nélkülöz minden logikát. A nevek, becenevek úgy kavarognak az olvasó körül, mintha egy orosz regényben próbálnánk lavírozni. Ennyiben áll a párhuzam Tolsztojjal.

A cselekmény ismét több szálon fut. Az egyikben egy törtető ügyész, rendőrökkel szövetkezve kommunistaüldözésbe kezd, hogy elkapja azokat, akiket McCarthy meghagyott. Persze ez csak a látszat. A hazafias szólamok mögött egészen más érdekek mozgatják a csapatot. A másik szálon egy fiatal rendőr hajszol egy sorozatgyilkost, aki melegeket tesz el láb alól, egészen sajátságos módszerrel. (A világ legröhejesebb gyilkos eszköze díjat simán viszi a cucc.) A két szál egy ponton találkozik, nagy csattanót ígérve. Amúgy mind a kommunisták, mind a homokosok ábrázolása szimpla és demagóg, kétséget sem hagyva afelől, mi  Ellroy véleményét a témában.

A regény az L.A.Quartett része, ismerősen csenghet pl. Buzz Meeks, Mickey Cohen, Ellis Loew, Johnny Stompanato neve. Ebből a regényből sajnos nehezebb lesz jó filmet csinálni, mert az amúgy nagyszerű korrajz már megvolt a Szigorúan bizalmasban, a cselekmény pedig korántsem olyan jó.

Cartaphilus Kiadó, Budapest, 2010

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr984579009

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása