"2008. január 23-án három zenész jött össze, hogy beszélgessen az elektromos gitárról"

Nem kell hangszer-fetisisztának, pláne zenésznek lenni ahhoz, hogy valakit felcsigázzon egy a gitárt középpontba helyező dokumentumfilm, de a léggitározásban eltöltött munkaórák magas száma értelemszerűen növeli a téma iránti elkötelezettséget.

Az It Might Get Loud stábja (a Kellemetlen igazságot jegyző Davis Guggenheim-mel az élen) három generáció, három – messze földön híres - gitárosát ültette egy asztalhoz, vélhetően minden különösebb forgatókönyv nélkül.

A jelöltek kiválasztása vita tárgyát is képezhetné, mert nyilván sokak fejében teljesen más lista létezik a legnagyobb virgakirályokról. Jimmy Page jelenléte nem lehet kérdés, hiszen ő itt az igazi pionír, Jack White ha más számára nem is az Y generáció számára mindenképp forradalmi figura, Edge meg tényleg egy rafinált „pedálgép”, ráadásul – mint ez a filmből is kiderül - közel sem olyan megosztó figura, mint a főnöke.

"Who says you need to buy a guitar?"

A legtriviálisabb/szemetebb magyarázat viszont az lehetne, hogy adott forgatási napokon ők értek rá, ami már önmagában nem lehetett kis macera hiszen a csúcstalálkozó felvezetésében, rendre eredeti helyszíneken kalauzolják végig a nézőt. London, Dublin és Detroit. Párhuzamosra szerkesztett életutak, ilyen-olyan archívumokból kunyerált, guberált felvételek és egy rahedli bekeretezésre váró kinyilatkoztatás (a fallikus szimbólum érthetetlen okból kimaradt). Mindeközben értelemszerűen felelevenedik a hangszer története, de ami a legfontosabb, hogy közben bazi sokat gitároznak és a fináléra egy spontán(?) közös attrakció is összejön.

Itthon feltehetően majd csak dévédén, pedig én szívesen kiköhögném egy mozijegy árát.