Akinek gyereke van jól tudja, hogy nincs az az autóval áthidalandó rövid távolság amit ne kellene némi elemózsiával megtámogatni. Ha pedig 5 kilóméternél messzebre fut az oroszlános-ezüst-villám, akkor "komplett menűsorral" kell készülni. Nálunk például a pavlovi reflex a gyújtás ráadásával indul és ér is véget. Kiállunk az udvarból és felcsendülnek az ismerős mondatok: Apa éhes vagyok! Anya hoztunk inni?
Azt persze nem nagy kunszt kitalálni, hogy az autóban evés, mint "Különleges étkezési szokásunk" legújabb epizódja, kb. egyidős az össznép kocsikázás megjelenésével. Sőt! Bicsát a nyakamhoz, hogy ősmagyarjaink ha nagyon megéheztek lóháton fogyasztották a nyereg alatt puhított húst a hon elfoglalás közben.
Gyula vitéz megfenyítése notórikus morzsálás miatt
Node vissza a kocsiba.
A gépjárműben evés a XX. század második felének óriási találmány. Hol máshol, mint Amerikában, a végtelen távolságok hazájában, megjelennek az első autós éttermek (drive-through=keresztül hajtani) és elterjednek szerte a világon. A munkahelyek már nem a hátsó udvarban vagy a szomszédban vannak, kirándulni sem kizárólag gyalog indul el az ember, így az utazással eltöltött haszontalan perceket, órákat az utasok nem csak zenehallgatással, beszélgetéssel, olvasással (mondjuk láttam már sofőrt is olvasni vezetés közben) netán keresztrejtvény fejtéssel kívánták elütni, hanem előre elkészített vagy útközben vásárolt élelmiszerek bevitelével. Hogy az American Graffiti-ből jól ismert céltalan bandázást "burgerrel és vanilíliás turmixxal" már nem is említsem.
Autóban enni persze nem akkora élmény mint azt gondolná az ember.
Magam ha tehetem, inkább kiszállok, mert a motorháztetőnek támaszkodva még mindíg kényelmesebb enni, mint kormánnyal a térdek között balanszírozni egy remekbe szabott rántottszelettel megtömött zsemlével. A hátsó ülés persze egésze más, ott ha nincs teltház, értsd a három helyen csak ketten ülnek, akkor egészen kényelmesen be lehet dobni a párizsis és/ vagy kolbászos szendót szigorúan hozzá harapott egész paprikával. Leöblíteni valami szénsavassal, hogy azoknak se legyen jó, akik nem fűszereset ettek.
Hogy mi lehet enni kocsiban?
Érdekes felfedezés például, hogy a 17 literes bogrács pont elfér az anyós ülés előtt, így azt láb közé fogva, kellően hajlékony derékkal, remekül kanalazható az előző napi lábszárpörkölt (István a tanum, volt ilyen).
A bűvészmutatványokon túl mindenképpen valami olyat együnk ami evőeszközt nem igényel, kézben meg lehet fogni. Levesek, főzelékek, híg krémek kizárva. Alkalmas valamennyi szendvics, rántott csirke nyeles része, kevésbé habos sütemények, kekszek és valamennyi üveges ital.
Merthogy az autóban evés legkellemetlen mellékhatása a lehulló ételdarabka, a pékáru morzsája, elkenődő vaj, lecsöppenő majonéz vagy a kanyarban kilöttyintett üdítő. Aztán meg jön a be nem tartott fogadalom, hogysoha többet...egy falatot sem, no meg a se vége se hossza porszívózás.
