Egy vérbeli filmzene rajongónak a fenti hír hallatán tűz gyúl a lelkében és határozott mozdulatokkal keretezi be naptárjában az október 21.-ét (kedd).
Aznap estére adott a kötelező program: The Michael Nyman Band koncert a Művészetek Palotájában. Mit kell tudnunk Michael Nyman-ról azon túl, hogy ő a Zongorlecke című film elhiresült zenéjének elkövetője?
Lássuk kivel van dolgunk: Az 1944-es születésű zeneszerző, zongoraművész a brit kortárs komolyzenei színtér jeles képviselője a Királyi Zeneakadémián töltött diákévek után kelet-európai népdalgyűjtésre adta a fejét, majd kacskaringós utakon a Londoni Nemzeti Színház élére kerül ahol modern darabokhoz komponált barokkos zenei elemekkel tarkított, repetatív szerkesztésű műveket melyek a későbbeikben védjeggyé váló minimalista stílusának első szárnypróbálgatásai voltak. A lényeg, hogy a 70-es évek végén jött a filmszakma és a mester megkezdte a Peter Greenaway korszakát, megszülettek a zeneszerző olyan kulttá nemesedett darabjai mint A rajzoló szerződése, a Számokba fojtva vagy A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője. Majd két évtizednyi közös munka után elmérgesedett az alkotópárosi viszony, így a 91-es Prospero könyvei volt az utolsó közös munkájuk Greenaway-el, ám ekkora a zeneszerző már ünnepelt és rendkívül keresett "filmzenésszé" emelkedett. A tóduló ajánlatokat jócskán megszűrve, művészi alapon vállalt csak filmes munkákat, de a 90-es években így is legalább egy tucat filmben süvöltöztek Nyman hegedűi.
Aznap estére adott a kötelező program: The Michael Nyman Band koncert a Művészetek Palotájában. Mit kell tudnunk Michael Nyman-ról azon túl, hogy ő a Zongorlecke című film elhiresült zenéjének elkövetője?
Lássuk kivel van dolgunk: Az 1944-es születésű zeneszerző, zongoraművész a brit kortárs komolyzenei színtér jeles képviselője a Királyi Zeneakadémián töltött diákévek után kelet-európai népdalgyűjtésre adta a fejét, majd kacskaringós utakon a Londoni Nemzeti Színház élére kerül ahol modern darabokhoz komponált barokkos zenei elemekkel tarkított, repetatív szerkesztésű műveket melyek a későbbeikben védjeggyé váló minimalista stílusának első szárnypróbálgatásai voltak. A lényeg, hogy a 70-es évek végén jött a filmszakma és a mester megkezdte a Peter Greenaway korszakát, megszülettek a zeneszerző olyan kulttá nemesedett darabjai mint A rajzoló szerződése, a Számokba fojtva vagy A szakács, a tolvaj, a feleség és a szeretője. Majd két évtizednyi közös munka után elmérgesedett az alkotópárosi viszony, így a 91-es Prospero könyvei volt az utolsó közös munkájuk Greenaway-el, ám ekkora a zeneszerző már ünnepelt és rendkívül keresett "filmzenésszé" emelkedett. A tóduló ajánlatokat jócskán megszűrve, művészi alapon vállalt csak filmes munkákat, de a 90-es években így is legalább egy tucat filmben süvöltöztek Nyman hegedűi.
Zongoralecke/részlet
1993-ban fogta magát és a vonósokat, fúvósokat félretéve felejthetetlen zongoradarabot komponált az új-zéland-i Jane Campion Zongorleckéjéhez. A mai napig 4 millió (!) példányban elkelt album idővel a filmtörténet egyik legfelkapottabb zenei darabjává vált. A Carrington, A rémkirály, a Gattaca és az Egy kapcsolat vége c. filmekhez íródott tételek is megindító mesterművek melyekből nem hiányzik- az állandóan visszatérő alapmotívumok mellett -a kisérletező kedv, a komoly és könnyűzene ötvözése.
Tíz fős zenekarának budapesti fellépésekor biztosan szorít majd időt a maestro a fent említett, filmes ihletettségű alapvetésekre is. A Bartók Béla Hangversenyteremben a kakasülőn már 1500-ért is helyet foglalhatunk, bizton állíthatom megéri.
Tíz fős zenekarának budapesti fellépésekor biztosan szorít majd időt a maestro a fent említett, filmes ihletettségű alapvetésekre is. A Bartók Béla Hangversenyteremben a kakasülőn már 1500-ért is helyet foglalhatunk, bizton állíthatom megéri.
