HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Into the Wild - Út a vadonba

2008.02.24. 09:00 rolo tomasi

Into the wild---Út a vadonba

Sean Penn gyönyörűséges fényképezéssel megfestett road-movie-ja, egy spirituális energiáktól fűtött különleges fiatalember kivételes története, amely megfilmesítése miatt az Amerikai Túrázók Országos Szövetsége is csókoltatja a rendezőt.

Trailer

Egy évtizednyi próbálkozás után sikerült forgatókönyvet kanyarintani Jon Krakauer könyvéből, mely Chris McCandless életének valós eseményeiről szól. Az alapanyag egy igazi amerikai történet egy fiúról, aki kitűnő iskolai eredményei és feltöltött bankszámlája ellenére nem a szülei által kijelölt fényes jövőbe vezető utat választja, hanem leválva a csordától, fellövi magát az országútra egy új, "valóságos" élet reményében. Chris az utazása során önkéntelenül terápiás kezelésben részesít minden útjába kerülő emberkét, túlcsorduló lelki municiói mindenkire formáló hatással vannak. Amikor aztán kifogy beton hősünk lába alól, a dédelgetett terv valósággá válik- Jack London (képünkön) szellemiségével felvértezve - beveti magát az érintetlen alaszkai vadonba, hogy természeti lénnyé alakulva megtapasztalja a civilizáció lerakodásaitól mentes, színtiszta létezést.

Az okosan szerkesztett forgatókönyv biztos kezű rendezéssel került lefilmezésre, a nomád életmódba menekvés lépcsőfokait korábbi történések kockáiból rakhatjuk össze, ahol a McCandless család kisebb-nagyobb belső konfliktusai magyarázzák a bizonyos hótaposó lábbeli telítődését. A múlt és a jelen eseményeinek egymáshoz illesztése mesteri vágómunkával összeollózott fejezetekben történik, fokozatosan tisztul a kép, miért tölti magányosan a napjait a csontsovány főszereplő a lakatlan vadonban, egy kibelezett busz belsejében. Az évek során sokat pallérozódott S.Penn immár rutinos direktorrá vált, aki képes egy fontos történetet sallangmentesen, tiszta őszinteséggel vászonra vinni. Színészei mély átéléssel alakítanak, a kitűnő Emile Hirsch mellett Cathrine Keener, Hal Hoolbrook, Vince Vaughn és William Hurt is legjobb formájukban asszisztálnak a történethez. Eddie Vedder filmzenéje a képlet alapvető alkotóeleme, egy szobrot érdemlő zenész csúcsteljesítménye. A "Hard Sun" felcsendülésekor egyszerűen nem is tehet mást az ember mint hogy berámol pár cuccot a kocsiba, azt irány a Pilis:)Sean Penn igazi hazafiként természetvédelmi oktatásban részesít minden érdeklődőt,az USA legszebb tájairól készített képes tablók a mozi lenyűgöző díszleteként funkcionálnak. Másfélmillió lépés Alaszkában.

Azonban a film igazi ereje abban rejlik, hogy képes hatást gyakorolni a publikumra, rendkívül szuggesztív aurájú alkotás.

 

 

A tökéletes-szabályoktól és emberi korlátoktól mentes-szabadságot kutató fiú egyedülálló módon ösztönző és provokatív története szinte kényszeríti a nézőt az elmélyedésre. Chris döntései és céljai persze nem válhatnak teljesen befogadhatóvá mindenki számára,de ez a történet sajátossága. Hiszel neki, vagy nem. Az alkotók nem beszélnek rá senkit, hogy szeresse ezt a gyereket mert elhagyta családját, akik pusztán csak a társadalmi normák szerint próbálták nevelni őt (meg veszekedtek is néha) és ezért súlyos büntetést mért rájuk az élet, illetve a saját gyerekük. A vándorbotot ragadó fiúnak az" igazság mindenek felett" filozófiája néhol szinte beleköt a nézőbe és lesz aki fejcsóválva veszi tudomásul hősünk tetteit és nézeteit melyeket a fogyasztói társadalom mély megvetése, a szépirodalmi műveltség és az ártatlan naivitás vezérel. Ez a zarándoklat a gyógyírt és fájdalmat egyaránt okoz Chris környezetének, a legvégső tanulság pedig meglepően ismerős mindenki számára.Sean Penn új filmje bizonyosan kultdarabbá nemesedik idővel, lélekemelő és megrázó élmény is egyben.

Hard Sun

Mosolyt pedig csak az csal igazán az arcomra,hogy a fél világ úgy borul le az „Into the Wild” előtt, hogy a milliós rajongótábor a film után hazamegy és továbbra is sikítva hívja a helyi UPC-t ha egy percig nincs internet (én is!), vagy százezreket költ csillogó technikai faszságokra. Nagyon jó olyan filmet látni ami „barbatrükkök” nélkül kipeckeli a szemhéjunkat és elénk rántja a transzparenst miszerint az élet jóval többről szól mint a sárga csekkek befizetése és a kozmikus időszámításban kb. egy másodperces életünket talán nem kéne mindennapi játszmáink miatt végiggörcsölni.

Gondoltam megemlítem a "nagy esemény" kapcsán, hogy a filmet 3 Oscar díjra jelölték (a nagyszerű Hal Holbrook legjobb mellékszereplőként kapott jelölést), bár az évek során számomra teljesen érdektelenné vált díjkiosztó rég elvesztette a hitelét. Ettől függetlenül az idei mezőnyben van egy-két nagyon erős mozi amiről be is számolunk hamarosan, de csak a nagyvásznas premierek után!

Hazai bemutató: április 3.

Érdemes belenézni:

Hivatalos honlap

Into The Wild - THE REAL Chris Mccandless

Imdb.com info

13 komment

Címkék: kritika film mozi kino rolo

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr894578342

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Mari 2008.02.25. 13:12:59

Az egyik angolkönyvben, amiből évek óta tanítok,szerepel ennek az érdekes srácnak a története. Kivétel nélkül minden tanítványom ( 8 és 40 év között ) kiröhögte eddig és a legkevesebb, hogy totál hülyének nézik. Hajlok arra, hogy igazat adjak nekik, mert én is a gonosz, cinikus, fogyasztói stb... társadalom tagja vagyok, és hiszek benne, hogy élni jobb,mint éhen dögleni. Ezért is várom a filmet, hátha megérint és kicsit is megértem ezt a fiút.Vagy az is lehet, hogy addig jó nekünk, amíg csóváljuk a fejünket az ilyen történeteken.

pi 2008.02.25. 13:43:52

A végén nagyon kiakadtam,de szép film az biztos

Ismeretlen_53952 2008.02.25. 14:06:00

Ugyan a filmet még nem láttam, bár már be van ütemezve, azért az felmerült bennem olvasva a Rolo fenti műelemzését, hogy: Azért ehhez az önkereséseses-kalandhoz kell egy akkor ország, mint a kontinensnyi Egyesült Államok. És most pusztán csak a méretekere gondolok...ahány államarról nem is beszélve, hogy pl. valaki ugy tud stoppolni 2000 kilométert, hogy ugyan azt nyelvet beszélik, mint a kiinduló ponton. Na megnézem és aztán visszaszólok, hogy működik-e a tétel, miszerint ez egy kis kelet-európai országban soha nem torténhet meg.

Mari 2008.02.25. 14:42:08

na meg itt van az a fura dolog, hogy én pl. 2 szempontból szemlélem a dolgot.Egyrészt még mint valaki, aki nem olyan öreg és eccer-eccer lázadozott is annak idején,meg a mi szüleink sem voltak piskóták stb...De akkor sem akartam remete lenni.Másrészt van már gyerekem és kiakadok, ha ennyi elég ahhoz, hogy 22-23 évesen megtagadjon mindent és lelépjen mókust enni a vadonba. Persze nem is lesz megfilmesítve az életem. Jó kis téma, Sean ráérzett.

rolo tomasi 2008.02.25. 17:08:25

A téma tényleg komoly. Nem akarok lelőni semmi lényegeset,de a lezárás nagyon humánus bizonyosságot sugal.

Ismeretlen_46562 2008.02.25. 19:27:29

Csodálatos film, le a kalappal Rolo! Nem nagyon tudok mit hozzátenni az írásodhoz, a sajátomon kívül, így csak annyit, ezt a filmet látni kell. Látni, és nem csak nézni, nem úgy mint a sok feelgood kacatot, mely árként lep el bennünket (sorry Juno, jó film vagy, de ez az igazság:).

Hugi 2008.02.29. 14:27:20

A filmet meg nem lattam de tervezem, hogy megnezem. Kulon koszonet a Jack London fenykepert, meg sosem lattam rola kepet, kiskoromban allandoan olvastam, kicsit ugy nez ki mint Shrek amikor emberi format oltott.Shreket is szeretem by the way.

rolo tomasi 2008.03.01. 11:03:10

Tényleg Shrek:))

nixonella 2008.03.27. 17:15:20

Nem értem miért van kiakadva mindenki attól, hogy elhagyja a fogyasztói világot. Elutazni valahová, ahol az ember csak saját magára számíthat egyet jelent önmaga megismerésével. Mókust enni a vadonban sokkal természetesebb, mint tűsarokkal slattyogni a plázák hazugságában...

Ismeretlen_76970 2008.03.28. 09:04:33

Azért, mert a fogyasztói társadalom mély árkaiból vizsgálják néhányan, és onnan a cselekedet deviáns, felelőtlen és hatásvadász. Ahogyan Penn is. Aztán aki jó oldalról kapja el, az meg beleszeret egy életre.

Prideand 2008.07.27. 09:53:03

Mióta a film legvégén belenéztem az igazi Alexander Supertramp arcába, nem tudok elszakadni a történettől. Addig hajlamos voltam csak a színészeket és forgatási helyszíneket látni, az állandóan villogó "üzenet" - mögött. De akkor, a végén, történt valami. Azonnal a kezemben akartam tartani Krakauer könyvét, és törekedni Chris szándékos következetlenségeinek megértésére. Tényleg ennyire hitt abban, hogy megtalálja amit keres, és akadályok nélkül végigmegy az úton? Ennyire bízott az önkéntes sorsban, miképpen minden logikus segítséget és túlélési eszközt elutasítva képes lesz életben maradni? Vajon tényleg vissza akart jönni? Az az egy kísérlet engem nem győz meg minderről. A hónapokig tartó egyhelyben állás még a célbaérés tényével sem magyarázható. Vagy a másik feltételezés, amiben talán egyikünk sem hisz szívesen; miként Chris McCandless meggondolatlan és naív volt, s az utolsó napok teljes kétségbeesése és fojtogató magánya, egy elveszett gyerek segélykiáltása az üzenőpapírokon: mentsetek meg...mentsetek meg.

bbq 2008.07.27. 10:37:12

Nem olyan rég láttam,lenyűgöző film..kettős érzelmeket indukált bennem..és a zenéje,great job Eddie!

Kiaroon 2009.02.09. 01:44:47

egy pszichológus ismerősöm azt mondta, hogy azért nem tetszett neki, mert már megint egy patológiás figura, és ő éppen pihizni szeretett volna, nem dolgozni. Őszintén: nem értem!!!A történet pont attól emberi, hogy úgy végződött ahogy, és nem egy sikersztori.Hogy patológiás? Patológiás az, aki nem hajlandó kényszeresen pénzt hajszolni, hanem inkább visszakívánkozik a természetbe? Ez a srác a röpke huszonvalahány éve alatt többet élt és tapasztalt, mint mi csoportosan.... Talán ezért szabta neki rövidebbre a sors az életet. Nem gondolom, hogy ez a 100%-os jó, ezt kell tenni, és így kell elmenni, de igenis hiányzik a világból a kalandvágy, és a gondolkodás vágya.Kamaszként hallottam egy ilyet: a haladás nem egyenlő a fejlődéssel. Manapság haladunk (pl. technika) valahova, csak sajnos nem fejlődünk.
süti beállítások módosítása