Amikor lépten-nyomon irodalmi évfordulókba botlik az ember, miért is ne lehetne pár sort szentelni a populáris regiszter egy fontos elemének is? Lehet azon vitatkozni, hogy a képregény irodalom-e, vagy sem, de nem érdemes. Asterix mindenképpen az európai képregénytörténelem fontos része, sokunk gyerekkorának nagy kedvence.
Az olasz származású Albert Uderzoról már születése pillanatában lehetett sejteni, hogy különleges dolgokra hivatott. Kezein 10 helyett 12 ujjal született, és a közkedvelt hiedelem szerint ez mindig extra képességeket feltételez egy gyermeknél. A kis Albert állítólag előbb rajzolt, mint beszélt, de az is hamart kiderült, hogy színvak. Így aztán a képregényeit mindig más színezte.
Uderzo 1951-ben találkozott René Goscinnyvel, aki az Asterixek írója lett. Habár a figura már készen volt, és rendszeresen feltűnt a Pilote magazin hasábjain, az Asterix, a gall először 1961-ben jelent meg önállóan. Már az első epizód anyagi siker lett, hamarosan mindketten feladták addigi munkájukat, és teljes időben az Asterix képregények kiadásával foglalkoztak. Hazájában több millió példányban keltek el a képregények, Asterixről még műholdat is elneveztek. Meg minden mást is. (Valahol még mindig megvan a külföldi rokonoktól kapott kakós doboz.) Társa korai halála után a történeteket is Uderzo kezdte írni, de a rajongók szerint ezek meg sem közelítik Goscinny eredeti és humoros szövegeit.
Magyarországon először az Alfa magazinban lehetett találkozni a képregénnyel. Az Alfa megszűnt, ezután az Egmont kiadó jelentetett meg néhány epizódot. Ha valakinek voltak jugoszláv kapcsolatai, hozzájuthatott a Fórum kiadó remek Asterix füzeteihez. Ez a zavaros helyzet azt eredményezte, hogy hazánkban mind a mai napig nem jelent meg az összes Asterix, illetve, hogy a fordítás nagyon egyenetlen.
Az ókorban játszódó történet univerzális. Maroknyi, de bátor ellenálló küzd a hatalmas Birodalom megszálló erőivel. Egy ilyen történettel szinte minden európai (és azon kívüli) ország közösséget tud vállalni, mindenkinek megvolt a maga forradalma, hőse és megszállója, ezért is lett ennyire népszerű a gallok meséje. A kis közösség tagjai a nagyevő, nagyszájú, de bátor harcosok, hasonlóan edzett asszonyaik, komikus dalnok, bölcs druida, aki varázsitalt főz. De a legfontosabb figura Asterix és barátja, Obelix.
Asterix kicsi, de furfangos, egyesíti magában a népmesék hősét, és a francia ellenállót, aki dalolva megy a halálba. Ehhez, a druida főzetének hála, a kellő pillanatban emberfeletti erő is társul. Sok vonásban emlékeztet a franciák valódi nemzeti hősére, Vercingetorixra, aki annak idején a megadás jeleként Cézár lába elé dobta fegyvereit. Ebből, a franciák számára szimbolikus jelenetből kreálta Goscinny a maga híres verzióját, ahol a gall hős a császár lábára dobja a nehéz vasakat.
A képregények alapján viszonylag korán elkészültek a rajzfilmek, az Idefix stúdió is megalakult, logójában az MGM oroszlánja helyett Obelix kutyájával. A megfilmesítés kicsit tovább váratott magára.
Asterix történetei máig részét képezik az európai kultúrának. Néhány éve egy francia régész feltárt egy különleges gall falut. Amikor kiderült, hogy őseik mégsem a fákon laktak, hanem fejlett építészettel rendelkeztek, első megjegyzése az volt, hogy sajnos most át kell írni az Asterix képregényeket. A több nemzetközi díjjal kitüntetett Uderzo állítólag csak nevetett a javaslaton. Talán azt gondolta magában: Dilisek ezek a régészek!
A hazai világzenei irányvonal egyik feltörekvő zenekarával,a balkáni népzenét rendkívül élvezetes módon csűrő-csavaró, modern zenei elemekkel ötvöző Őskestar egyik alapítótagjával, Légrádi Gáborral beszélgettem a zenekar debütáló albuma, jelene és jövője kapcsán.
óriásiblog: Kezdjük talán az ősrobbanástól. Mikor és hogyan indult az Őškestar, kik alkotják a zenekart?
Légrádi Gábor: 2004-ben alakult egy Őštermelők Orkestar névre hallgató együttes, amelyhez a jelenlegi tagok közül 2007/2008 körül hárman csatlakoztunk. A zenekari tagok kicserélődtek és minden új tag hozott magával valami új zenei ízt. Így 2009 első felében, Őškestar (Őštermelők Orkestar név rövidítése) névvel megszületett az a formáció, ami már ütőképesnek bizonyult. A mostani és remélhetőleg végleges felállásunk: Wéber Zsófi (ének), Nagy Gergő (fúvós), Lesták Marci(billentyű/vokál), Dezsényi Péter (basszusgitár), Varga Merse (derbuka), Baráth Béla (dob) és jómagam szintén a fúvós frontot képviselem.
óriásiblog: A népzenei gyökerekből táplálkozó zenei stílusokat zenekarok a "világzene" rendszámot szokták megkapni,mennyire tudtok azonosulni ezzel a "kaszttal"?
L.G.: Teljes mértékben. Az, hogy mi számít világzenének ez eléggé megosztó szokott lenni. Van, aki azt mondja, hogy az a világzene, ha egy csapat a "világok" zenéit játssza, azaz sokféle népzenét játszanak. Van egy másik megközelítés is, amely arról szól, ha egy csapat - mondjuk mi - csak egy adott tájegység zenéjét értelmezik újra, már az is világzenének számít, de számtalan más felfogás létezik még. A mi zenénk abszolút megkaphatja a világzene jelzőt, de ha megkérdezik, hogy milyen zenét játszunk, nemes egyszerűséggel annyit mondunk, "Balkán-Pop"-ot. :)
óriásiblog: A magyar ill.általában a népzenei műfaj"újrahasznosításának" időszakát éljük. Sok tehetséges,immár több évtizede zászlóvivő-, még mindig underground formáció mellett észlelhető egyfajta ipari vágánya is a folkból merítkező zenéknek. Épp tegnap hallottam a " Madárka,madárka..." house- verzióját nyélen puffogni a pirosnál. Ez a tendencia mennyire befolyásolta az Őškestar pályáját,milyen a viszonyulásotok a hazai világzenei közösséghez,ha egyáltalán létezik ilyen?
L.G.: Számomra megmosolyogtató, hogy egy teljesen egyszerű house alapra rátesznek egy népdalt. Az a baj ezzel a koncepcióval, hogy a népdal mögöttes tartalma teljesen elvész a "tuc-tuc-zupcsat-kupcsat" alap hatására, de ez nem csak a népzenével van így. Ezt eljátszották a klasszikus zenével is (pl. Tiesto - Adagio for Strings).
Mi ettől megpróbálunk teljes mértékben elhatárolódni. Használunk elektronikus zenei elemeket, de megpróbáljuk a zene valódi mondanivalóját kiemelni. Még sajnos nem ismerünk világzenei közösségeket, bár most úgy néz ki kialakulóban van ezzel kapcsolatban valami....
óriásiblog: Az Őškestar zenei világa kicsit olyan mintha egy délszláv táncházi zenekarra rászabadult volna egy jazz-rock jam-session zenei kör. Mindannyian a Bácskából jöttök,a népzenei ihletettség nyilván anyatej útján került az Őškestar szervezetébe,milyen egyéb influenciák,zenei irányzatok hatnak rátok? Egyáltalán hogy jött ez az egyéni hangzás?
L.G.: A jelenlegi felállásnak már semmi köze a Bácskához. A régi felállás származott onnan és általuk indult ez a balkáni irány, amit már mi vittünk/viszünk tovább. Rengeteg zenei hatás ér minket. Hallgatunk jazz-t, latin, elektronikus, klasszikus és népzenét is. A csapatból többen dolgoznak más projektekben is, ahol a balkáni népzenének a nyomát sem találni. Ezek a zenei impulzusok akarva-akaratlanul becsatlakoznak az Őškestar motorjába, ezzel is alakítva a zenei ötleteinket és hangzásunkat. A 2009-es Őškestar azért nem így szólt, mint a mai. Ez folyamatosan változik, de szerencsére nem rossz irányba. A közönség visszajelzéseiből is kapunk ilyen mondatokat, hogy "sokkal jobb a mostani hangzás az egy évvel ezelőttihez képest".
óriásiblog: Megjártátok a FolkBeat-et is. Az milyen volt?
L.G.: Nagyon jó tapasztalat volt. Amit szerettünk volna megkapni a versenytől, azt meg is kaptuk. Nagyon úgy néz ki, hogy egy hosszasabb munkakapcsolat van kialakulóban a FolkBeats-el.
óriásiblog: Nemrégiben megjelent első lemezetek is. Az első általában nehéz ügy,nektek hogy ment?
L.G.: Nem volt akadálymentes, de sokat tanultunk belőle, amit már a következő albumnál fogunk tudni hasznosítani. Mindent összevetve nem voltak vészesen nagy problémák.
óriásiblog: A repertoár alapja kizárólag fajtiszta balkáni szláv dalokból áll,esetleg koncertek alkalmával kilendültök más irányokba is?
L.G.: Akik eljönnek egy koncertünkre azok fel fognak fedezni híres nem népzenei dallamokat 1-1 periódus erejéig, de az alap koncepción nem szeretnénk változtatni. Marad a balkáni vonal, amely megkapja az "Őškestar-os" világot.
óriásiblog: Ismerve a hazai zenészek helyzetét feltételezhetően nem főállásban működtök. Mennyire vagytok zene közelben a civil életben?
L.G.: A 7 tagból 5 főállású zenészként éli meg a mindennapjait, ebből négyen (Gergő,Marci,Béla,Én) nem a könnyű műfajban. Merse elég sok színházi darabban megfordul, mint zenész, Zsófi a hétköznapi életben ügyvédként tevékenykedik és végül a legfrissebb Őš tagunk Dezs (Dezsényi Peti), pedig kertészmérnök.
óriásiblog: Néhány egzotikusabb hangszer is szerepet kap a könnyűzenei kellékeken túl,mi például az EWI?
L.G.: Az Electric Wind Istrument rövidítése az EWI. Ez a hangszer egy szintetizátor, melynek a megszólaltatása nem a megszokott módon történik a billentyűk lenyomásával, hanem a levegő befújásával jön létre. A hangszer fogásrendszere megegyezik a szaxofonéval, így ha nagyon egyszerűen kellene megneveznem a hangszert, akkor talán az "elektromos szaxofon" elnevezés lenne a legmegfelelőbb.
óriásiblog: Hallván a dalokat,énekeseteknek viszonylag nehéz dolga lehet,ezt a műfajt komplex,érzelemgazdag dallamvilág jellemzi. Wéber Zsófia magas kvalitásai nyilvánvalóak,nálatok mindenki zsigeri népzenész,esetleg lelkes önképző,vagy zeneiskolai évek előzték meg a zenekari összeállást
L.G.: A Zsófi nem csak azért egy kitűnő énekes, mert magasan képzett, hanem nagyon jó érzékkel tudja "elkapni" a különböző hangulatokat a zenén belül, ami ebben a műfajban nagyon fontos. Ezzel a képességével nem válik egysíkúvá a zenénk, mert észrevehetőek az egyes számok közötti hangszín és hangulatváltások. Közülünk úgy igazán senki sem tartja magát népzenésznek. Sok tagunk köztük én is, a komolyzenei berkekből csöppentünk bele ebbe a világba. Az önképzés elengedhetetlen, pláne egy olyan műfajnál, amit itthon kevesen művelnek.
óriásiblog: 2010 óta érezhető a pezsgés a zenekar körül,Budapest legjobb helyein játszotok(A38,Dürer),vannak TV-és szereplések is,egyre több helyen forog a nevetek. 2011 nyarán mit terveztek,fesztiválok,koncertek..?
L.G.: Az egyik TV-s szereplésünkét épp a FolkBeatsnek köszönhetjük. Tényleg jól hangzik, hogy Dürer,A38 stb... de sajnos a fellépéseink még nem vonzanak tömegeket. Az tény, hogy valami elindult, de ez egy hosszú út, amin muszáj türelmesen végig mennünk. Folyamatosan becsukódnak előttünk az ajtók a szervezők, menedzserek részéről, de nem adjuk fel. Az A38 Teraszán volt május végén a lemezbemutatónk és ez volt talán az első koncertünk, ahol sokan voltak. A nyáron sajnos nem sok dolgunk lesz, de ez nem csak rajtunk múlik. Lesz egy FolkBeats fesztivál, ahol találkozhat velünk a nagyérdemű, a Bárka Színházban is koncertezünk, illetve a ferencvárosi napokon is fogunk játszani. Körülbelül ennyi.
óriásiblog: Ha valaki felkapja a fejét a muzsikátokra, hogyan juthat Őskestar lemezhez? L.G.: A koncertek után oda kell jönni hozzánk :) Ősztől, ha minden jól megy, ki is lesz adva a lemez, a FolkBeats gondozásában. A tervek szerint boltokban is kapható lesz majd a CD.
Alant a teljes Sziget Nagyszínpad program,lehet örülni vs. dühöngeni:
August 10. Szerda 15:00 The Maccabees (UK) 16:30 Flogging Molly (USA) 18:00 Rise Against (USA) 19:45 Interpol (USA) 21:30 Pulp (UK)
August 11. Csütörtök 15:00 Ben L’oncle Soul (F) 16:30 La Roux (UK) 18:00 Good Charlotte (USA) 19:45 Kasabian (UK) 21:30 The Chemical Brothers (UK)
August 12. Péntek 15:00 Batucada Sound Machine (NZ) 16:30 British Sea Power (UK) 18:00 Skunk Anansie (UK) 19:45 Dizzee Rascal (UK) 21:30 The Prodigy (UK)
August 13. Szombat 15:00 Overflow (HR) 16:30 Hadouken! (UK) 18:00 Kate Nash (UK) 19:45 Kaiser Chiefs (UK) 21:30 Amy Winehouse (UK)
August 14. Vasárnap 15:00 Mariachi El Bronx (USA) 16:30 Gogol Bordello (USA) 18:00 The National (USA) 19:45 Manic Street Preachers (UK) 21:30 White Lies (UK)
A legtöbb nyelvtanuló életében előbb vagy utóbb elérkezik az idő, amikor megunja a nyelvkönyv kínálta témákat és szeretne eredetiben olvasni. Ez általában a középfokú nyelvvizsga közelében szokott bekövetkezni, amikor még igen óvatosan kell megválasztani az olvasnivalót, ha nem akarjuk, hogy a tanuló kedve egy életre elmenjen az angol nyelvű irodalomtól. Az aktuális ajánlóban picit kibújt belőlem a pedagógus.
Az internet kínálta lehetőségek mellett is meglepően sokan vágynak valódi könyvekre, így az újságok, magazinok után általában a ma olyan népszerű könnyített olvasmányok szoktak következni. A nyelvkönyvkiadók szép repertoárral rendelkeznek ezen a téren, kezdve az első lépést jelentő 200 szavas művektől a 2500 szavasakig.
Sajnos ezek a „lebutított” olvasmányok egy időben nagyon egy vonalon mozogtak. Volt Jane Austen, Bronte nővérek, Dickens, fiúknak Dracula és Sherlock Holmes. A paletta ma már színesebb, vannak képregények, mesék és egyéb izgalmas történetek is
.
Henry V.
(adaptálta: Brigit Viney)
Elsőként egy olyan olvasmányt szeretnék ajánlani, ami középhaladók számára készült. A klasszikus képregények sorozat tagja V.Henrik történetét dolgozza fel, a Shakespeare drámát véve alapul. Minden benne van, véres csatajelenetek, Crispin napi monológ, francia királylány, ahogy kell. A rajzokat Neill Cameron készítette (Transformers, Doctor Who, Marvel Heroes), a művel díjat nyert 2008- ban. Aki a drámát vagy a filmet ismeri, annak erősebb alapfokú nyelvtudással is élvezhető olvasmányélményt nyújt. Szép kiadvány, hangoskönyv melléklettel a kiejtés tökéletesítésére. A nyelvtudás csiszolása mellett a klasszikusok népszerűsítésére is jók ezek a képregények. Shakespeare-t megszerettetni a mai fiatalokkal sokan és sokféleképpen próbálták már. Baz Luhrmann filmje mérföldkő ebben a tekintetben, színpadon is érdekes dolgokkal találkozhatunk időnként (pl. az Örkény Színház Vízkereszt előadása, ahol hatalmas mosógépek kapnak kulcsszerepet), vagy ott vannak a mangák, a sci- fi képregény adaptációk, stb…. A jó öreg avoni hattyú univerzális és örök, kibír mindent, ahogy és amiről írt, az ma is érdekes, csak megfelelően kell tálalni.
Heinle, 2009
A window on the universe
(szerkesztette:Jennifer Basset)
Mivel a cél végül csak az lenne, hogy eredeti szövegeket olvassunk, jön a másik ajánlatom.
Ez a kötet magasabb nyelvtudással rendelkező olvasót kíván, a könyv nincs átdolgozva. A kiadó hozza a szokásos kis alakú, papírkötéses külsőt, a fedéltervet akár én is rajzolhattam volna, de a lényeg a tartalom.
A kis kötet kilenc sci-fi novellát tartalmaz, a szerzők listája önmagáért beszél: Ray Bradbury, Philip K.Dick, Arthur C.Clarke, Isaac Asimov, Roald Dahl, Bill Brown, Jerome Bixby, Brian Aldiss, John Wyndham. Mindössze 150 oldal az egész, ebben benne vannak a novellákat kísérő feladatok, szómagyarázatok is, az elején rövid ismertetés az írókról. Aki ismeri a szerzőket, tudja, miért jó ez a válogatás. Aki nem, annak kiváló alkalom, hogy klasszikusok segítségével jusson kicsit közelebb a sci- fihez. Hátha kedvet kap ehhez az egykor lenézett műfajhoz, ami lassan, de biztosan kezdi elfoglalni méltó helyét a világirodalomban. Aki pedig szokott idegen nyelvű könyvet vásárolni, biztosan értékelni fogja, hogy mindezt egy vaskosabb női magazin áráért kapja. Jön a nyár, strandra, nyaralásra, vagy csak úgy olvasgatni ideális kis könyv. A szerkesztő ajánlásával:
A legtöbb nyelvtanuló életében előbb vagy utóbb elérkezik az idő, amikor megunja a nyelvkönyv kínálta témákat és szeretne eredetiben olvasni. Ez általában a középfokú nyelvvizsga közelében szokott bekövetkezni, amikor még igen óvatosan kell megválasztani az olvasnivalót, ha nem akarjuk, hogy a tanuló kedve egy életre elmenjen az angol nyelvű irodalomtól.Az aktuális ajánlóban picit kibújt belőlem a pedagógus.
Az internet kínálta lehetőségek mellett is meglepően sokan vágynak valódi könyvekre, így az újságok, magazinok után általában a ma olyan népszerű könnyített olvasmányok szoktak következni. A nyelvkönyvkiadók szép repertoárral rendelkeznek ezen a téren, kezdve az első lépést jelentő 200 szavas művektől a 2500 szavasakig.
Sajnos ezek a „lebutított” olvasmányok egy időben nagyon egy vonalon mozogtak. Volt Jane Austen, Bronte nővérek, Dickens, fiúknak Dracula és Sherlock Holmes. A paletta ma már színesebb, vannak képregények, mesék és egyéb izgalmas történetek is.
Henry V.
(adaptálta: Brigit Viney)
Elsőként egy olyan olvasmányt szeretnék ajánlani, ami középhaladók számára készült. A klasszikus képregények sorozat tagja V.Henrik történetét dolgozza fel, a Shakespeare drámát véve alapul. Minden benne van, véres csatajelenetek, Crispin napi monológ, francia királylány, ahogy kell. A rajzokat Neill Cameron készítette (Transformers, Doctor Who, Marvel Heroes), a művel díjat nyert 2008- ban. Aki a drámát vagy a filmet ismeri, annak erősebb alapfokú nyelvtudással is élvezhető olvasmányélményt nyújt. Szép kiadvány, hangoskönyv melléklettel a kiejtés tökéletesítésére. A nyelvtudás csiszolása mellett a klasszikusok népszerűsítésére is jók ezek a képregények. Shakespeare-t megszerettetni a mai fiatalokkal sokan és sokféleképpen próbálták már. Baz Luhrmann filmje mérföldkő ebben a tekintetben, színpadon is érdekes dolgokkal találkozhatunk időnként (pl. az Örkény Színház Vízkereszt előadása, ahol hatalmas mosógépek kapnak kulcsszerepet), vagy ott vannak a mangák, a sci- fi képregény adaptációk, stb…. A jó öreg avoni hattyú univerzális és örök, kibír mindent, ahogy és amiről írt, az ma is érdekes, csak megfelelően kell tálalni.
Heinle, 2009
A window on the universe
(szerkesztette:Jennifer Basset)
Mivel a cél végül csak az lenne, hogy eredeti szövegeket olvassunk, jön a másik ajánlatom.
Ez a kötet magasabb nyelvtudással rendelkező olvasót kíván, a könyv nincs átdolgozva. A kiadó hozza a szokásos kis alakú, papírkötéses külsőt, a fedéltervet akár én is rajzolhattam volna, de a lényeg a tartalom.
A kis kötet kilenc sci-fi novellát tartalmaz, a szerzők listája önmagáért beszél: Ray Bradbury, Philip K.Dick, Arthur C.Clarke, Isaac Asimov, Roald Dahl, Bill Brown, Jerome Bixby, Brian Aldiss, John Wyndham. Mindössze 150 oldal az egész, ebben benne vannak a novellákat kísérő feladatok, szómagyarázatok is, az elején rövid ismertetés az írókról. Aki ismeri a szerzőket, tudja, miért jó ez a válogatás. Aki nem, annak kiváló alkalom, hogy klasszikusok segítségével jusson kicsit közelebb a sci- fihez. Hátha kedvet kap ehhez az egykor lenézett, műfajhoz, ami, lassan de biztosan kezdi elfoglalni méltó helyét a világirodalomban. Aki pedig szokott idegen nyelvű könyvet vásárolni, biztosan értékelni fogja, hogy mindezt egy vaskosabb női magazin áráért kapja. Jön a nyár, strandra, nyaralásra, vagy csak úgy olvasgatni ideális kis könyv. A szerkesztő ajánlásával:
Magyarországon először az Alfa magazinban lehetett találkozni a képregénnyel. Az Alfa megszűnt, ezután az Egmont kiadó jelentetett meg néhány epizódot. Ha valakinek voltak jugoszláv kapcsolatai, hozzájuthatott a Fórum kiadó remek Asterix füzeteihez. Ez a zavaros helyzet azt eredményezte, hogy hazánkban mind a mai napig nem jelent meg az összes Asterix, illetve, hogy a fordítás nagyon egyenetlen.
