HTML

Óriási Rádió

Keresés

Archívum

Jó cuccok

Gatyába rázva

Feedek

XML

Balaton Sound/Zamárdi/Beastie Boys by Benya

2007.07.25. 14:58 VendégBlogger

Megkésve bár,de törve nem...

Szóval voltunk azon a bizonyos...Beastie Boys koncerten Bicska barátommal...

-Kis színes, hogy 1997-ben már láttuk őket, igaz akkor -20 fokban a III/III-as (ex-Fekete Lyuk) klubban aholis letépték rólam a pólót a kabátunkat meg majdnem ellopták, de ott voltunk.-
Mivel jómagam vasárnap hajnalban még Egerben nótáztam, sikerült erősen, hogy is mondjam finoman: kicentizni a lemenetelt és a koncertet.
A beszámoló erre folytatódik »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

2 komment

Címkék: vendégblogger turnébusz

Vackor az első Bében

2007.07.24. 21:11 rolo tomasi

DVD ajánló

GRIZZLY MAN-
A MEDVEBARÁT
 
A nagyágyú Werner Herzog  dokumentum filmje Timothy Treadwell-ről, a grizzlik önjelölt védelmezőjének életéről.
A Sundance díjnyertes mozi a tragikus sorsú és kétes elmeállapotú Treadwell saját képanyagára épít,amelyet Alaszkában rögzített 13 éven át óriási grizzlik mellékszereplésével.
Herzog végig narrálja a felvételeket amelyek egy amatőr természetbúvár, idealista képzeteit tárják elénk az ember és a környezet viszonyáról.
A medvebarát átlagos élete még fiatalon félresiklott, amikor is színészként nem tudott érvényesülni-az apja szerint Woody Harrelson szerepére volt a döntős a Cheersben- így bármekkora klisé , jöhetett a drog meg a pia. Aztán jöttek a mackók.
Állítása szerint aztán a medvék hozták meg számára a megváltást és így becuccolt egy nemzeti parkba ahol is teljes nyarakat töltött a macik társaságában (illegálisan) és egyre inkább elfordult a saját fajtársaitól.

Több száz órányi anyagot vett fel handycamjével egyfajta medve paparazzoként, azonban felvételeinek főhőse mindig ő.
A magányos harcos.

A film hajmeresztő közelségbe hozza Tim viszonyát a helyi faunával (róka szelídítés mint a A kis hercegben) és olyan tájon játszódik , hogy már pusztán a látványért érdemes megnézni. Elképesztő felvételeken mesél a medvékkel való bensőséges viszonyáról és néhol közvetlen testi kapcsoltba(nem animal!) kerül az emberi lényt soha nem tapasztalt élővilággal.
Tim kamerájának ömleng küldetéséről, egyfajta reality show-s ismeretterjesztést elővezetve.
Hősünk tevékenysége a mai napig hatalmas ellentéteket indukál a természetvédők táborában. Vannak akik szerint medve akart lenni és jelenlétével többet ártott mint használt (nem kérdés) az általa hőn védelmezett állatoknak.
Egyértelműen szuicid az ürge de furcsamódon, idegesítően nárcisztikus érzelmi rohamai nem is tűnnek mindig őszintének.
Nehezen érthető és szerethető jellem, aki tagadhatatlanul spirituális viszonyban áll a környezetével. (forró medveszar tapperolása) Eszmefuttatásai a vadonban egy kissé ellentmondásosak és magányos monológjai szinte játékfilmes módon vetítik előre tragikus sorsát.
Timothy Treadwell-t  és barátnőjét 13 nyár után 1993-ban egy grizzli felfalta a szó szoros értelmében. A filmben egészen a halála előtti órákig láthatunk róla és kedves mackó pajtásairól(félelmetesen óriásiak) felvételeket. Herzog finoman állást foglal a szerencsétlen sorsú remete megítélésében, bár drámaian távolságot tart bármilyen konkrét ítélet kimondásában. Mesterien váltogatja az eredeti DV felvételeket és saját oknyomozó interjú betéteit a témáról.
Leheletnyire átjön a rendező fejvakarása,hogy akkor most mit is akart ez az ember,és a sajnos nem is nagyon tudjuk meg. Az is tény hogy Treadwell több alapítványt hozott létre a grizzlik védelmében és világkörüli útjain iskolásoknak tartott előadást a természetvédelemről, de talán szerencsétlen módon csak a halála az amely igazi tanulságul szolgálhat.
Elgondolkodtató mozi és le is vadászhatjátok a Discovery-n ugyanis meglepő módon a DVD premierrel egyidőben le is adták,biztos ismétlik is majd.
A bótokban 1490 ft-ért beszerezhető.
 

CD
 
UNKLE-WAR STORIES
(Óriási Rádióból ez szól)
 
A hirtelen felindulásból bekommentezett első dal óta véleményem nem változott, ez itt az év egyik legjobb lemeze.
James Lavelle és Richard File

 elektro-hardrock-hip-hop-breakbeat

formációja ismét megcsinálta.
A Psyence Fiction debütáló mesterdarabbal kezdték- még Dj Shadow hathatós közreműködésével-majd a Never Neverland albummal fektetett kétvállra. Megint ez történt.
Felsorolni is nehéz a nehézsúlyú résztvevők sorát akik eddig közreműködtek eddig az albumokon-Richard Ashcroft, 3D a Massive Attack-ból , Josh Homme, Thom Yorke, Kool G, Ian Ashbury....ebből is látszik nem kispályásokról van szó itt kérem.
A komoly dj és kiadói munkássággal rendelkező James LaVelle igazi úttörő, stíluskavalkadjái igazából a jó zenéről szólnak.
Egyedülálló és élvezetes módon ötvözi a géppel és a kézzel művelt műfajokat. Néhol karcos,elektro beborulás, másutt döngölős rockzene elképesztően találó vokálhangzással.
Az új anyagon igen sok énekhanggal felvett dal van(majdnem mind), pesszimista, sötét szövegvilággal amely a címből is kiütközik.
Szar időket élünk, nincs örömzenélés. Nincs persze itt érfelvágás, zúzos anyaggal dolgozunk.
Leginkább azt mondhatnánk, hogy ez egy megfelelően rockos lemez,tekintetbe véve irányultságunkat. Bár ezzel soha nem volt gond az UNKLE esetében.
Elsőre minden track megütött(!), de minimum a fele nagyon.(14ből7). Amit nagyon kiemelnék az a tradicionálisabb Hold my hand a kegyetlenül gitározós Chemistry, a valami kibebaszott dög  Restless (feat.Josh Homme),  és a klippes Burn my Shadow.
Beszorult még a punkos, recsegős May Day és Gavin Clark dalolászása a Broken-ben. Az uccsó szám (When things explode) pedig a Cult énekesével és a vonósókkal egyenesen nick cave-es magasságokba ér.
Megint egy díszpéldány a 2007-es termésből és első napos szigetes fellépésük mindenképp dzsokondával kerül a noteszbe.


Sajnos Wan2 színpad sátras megoldása ismét garantálja majd az olajos hal életérzést.
 
Néhány Unkle alapvetés:



Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

8 komment

Címkék: korong kino rolo

Fülcumi, nosztalgia hullám

2007.07.23. 23:29 toszi

Nyilván mint másnak, nekem is vannak olyan alapvetések az életében, amiket bármikor akárhányszor meg tudnak nézni.

Na az egyik ilyen kedvencem, valamennyi Sherlock Holmes és Poirot feldolgozás mellett a Verne Gyula (hihi…néha azért még hallom így…) által jegyzett 80 nap alatt a föld körül
1989-es változata a feledhetetlen Pierce Brosnan-el Phileas Fogg szerepében és olyan mellékszereplőkkel, mint Peter Ustinov (zseniális -mint mindíg- alakítja Fix nyomozót) és  Eric Idle, mint Passepartout a kétbalkezes francia inas. Érdekes, hogy az egész világot átkaroló üldözősdit többek között a baráti Jugoszláviában forgatták, angol-amerikai-olasz-NSZK no és persze az imént említett jugoszláv koprodukcióban. (Lehet, hogy egy zombori cipővásárlás alkalmával találkoztunk is?)
Aki látni szeretné milyen volt nem James Bondnak Mr. Brosnan az pattintson a Dunára, pontban 14:00-kor.

A beszámoló erre folytatódik »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

6 komment

Címkék: trubadúrláda toszi

MTI

2007.07.23. 21:50 rolo tomasi


Megint elért minket a himnuszunkban oly szépen megénekelt balsors.
Mike Patton egészségügyi okok miatt (hosszú turné általi megborulás) lemondta a PEEPING TOM európai állomásait, így a budapesti aug 19-re tűzött bevetést is.
I CRY MYSELF BLIND!!!
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

Szólj hozzá!

Címkék: mti rolo

tűz csucsu!

2007.07.23. 16:10 toszi

Ma reggel a gyermek magához ragadt a távirányítás, így esett, hogy beleszaladtunk a Dirty Dancing-be a Film+-on.
Aki nem látta ezt az alapművet anno videón, 100-szor átmásolt, hangalámondásos változatban az nem is tudja milyen volt a videózás hőskora…
Néztük Chuck Norrist a Missing is Action-ben és Michael Dudicoff-ot az American Ninja-ban. Meg volt Alligator és titokban a "Férfifalót" A műfajt ugye nem kell ecsetelnem.

Lapozgatom az újságot és...Ho-hó!

A beszámoló erre folytatódik »
Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

3 komment

Címkék: trubadúrláda toszi

melankolikus dinnye

2007.07.21. 22:54 rolo tomasi


2007 nagy durranása lehetett volna ez a lemez. Csak feltételes mód,sajna.
A 90-es évekbeli tarolás és az univerzum legjobb duplalemeze után, személyi csatározásokat követően indult meg a hanyatlás.
Billy Corgan, a góré beleunt a projektbe és 2000-ben szétzavarta a bandát.
"Zwankodott" egy évet aztán tavaly szólózott is. Egyik sem jött be igazán.
Persze nem is volt szar,de egy kivételesen tehetséges zenésztől nem elég.Így nagyot sikítottak a fanok amikor Billy bejelentette,hogy lesz megint zenekar,lehet felhangolni magunkat.
Újjáalakult gárda talán soha nem tett le semmit az asztalra,na majd most-gondolhatták a rajongók.



Július 7-én (07.07.07.,vagány dátum) a turné közepette meg is jelent az anyag és  én 4-5 hallgatás után is közepesnek érzem.
A koncept szerint karcolós, garázslemez,annyira az,hogy hallgatása közben többször a lejátszóra gyanakodtam. Korai időket idéző a hangzása,de nincsenek rajta jó dalok.
Ami azért nagy gáz mert pont a dalírásban vitték a prímet régen.




















Konténernyi, máig világszerte fütyörészett melódia sorozatgyártása után,ez az album pont ezen a téren vérzik el.
3-4 track így is átlagon felüli (Tarantula, Doomsday Clock, Starz,Neverlost) de hamar elszáll az ízük. Chamberlain kurva jól püföli a bőrt, félelmetesen jó dobos,rajta nem múlik a dolog.
A két új gityós is teszi a dolgát, Billy pedig néhol elereszt egy-két nosztalgikus szólót is a balladákban vonósók húzzák.
De mindez  csak felizgatja a hallgatót,aztán meg jól úgy hagyja.Hiányzik a corgani összetevő,a titkos szérum.
Összeségében furcsa 2007-ben Smashing Pumpkins-t hallgatni és nem is rúgod be a lemezt a Dunába, de kétlem, hogy valakinek nagyon bejönne a cucc.
Erősen úgy érzem ez az utolsó lemezük.
A dolog hozadéka azoké akik látják őket a turnéjukon ,ugyanis élőben még mindig lehengerlőek.
 


 
Chemical Brothers-We are the night
 
T. Rowlands és E. Simmons elmúlt 10 éves vegyészkedésének              köszönhetően rengeteg olyan rajongója akadt az elektronikus műfajnak
akinek amúgy a döngölős parti zene nem éppen a zsánere. Korai lemezeik egész a Surrenderrel bezárólag szerintem kivételesen erős, egyértelműen hatásos dolgok.
Nekem a legutóbbi lemezük is bejött,bár ezzel sokan már nem voltak így.
Az új albumon is a szokásos pop-rock-elektro keverés megy,számtalan menő közreműködővel (Klaxons,Willy Manson, Fatlip, )
Nagyon eklektikus  lemez,szinte szórakozottan összedobált, szétcsavart dalok összesége.



Art-pop, nu-rave, hip-hop és néhol nagyon idegesítő vokálbetétek váltják egymást.
Harmatgyenge első single után (Do it again) ,talán az All Right Reserved és a címadó We Are the Night-nak lehet esélye valamire.
Ez van!
Szerintem felejthető lemez, súlytalan prüntyögés néhol riasztó mélypontokkal.
Valószínűleg egyre komolyabban veszik magukat és már elkezdődött a maguknak zenélés időszaka. A keverés nagy mesterei most szarból főztek nekünk ebédet.

 

























Ma estére pedig kellemes szórakozást a Rolling Stones-ra gyúróknak, beszámolót szívesen vennénk!! Már ha lesz túlélője a 70 fokban csápolásnak.
Ti tudtátok,hogy a brit Charlatans az előzenekar?
Őket is szívesen megnéztem volna, hogy szakadna le a rabic!


Facebook Tumblr Tweet Pinterest Tetszik
0

4 komment

Címkék: korong rolo

süti beállítások módosítása
Mobil