A hetekben nyilatkozta valahol Paul McCartney,hogy a '70-es évek vége felé komoly tárgyalások zajlódtak a Beatles újjáalakulásáról,sajnos Lennon halála aztán pontot tett a dolgokra.Elképzelni is nehéz, milyen lett volna az újratöltött beat csapat,ám általában, az effajta szerveződések megközelíteni sem tudják a tündöklés pillanatait.

Az elmúlt években sok szétmállott zenekar jelentette be a várva- várt összeállást,melynek ugye klasszikus metódusa: egy óvatos beetető turné és ha visít a kapásjelző jöhet egy  új lemez, majd a komolyabb jövőkép.Ezek jellemzően rockzenei manőverek, rendszerint a szétválást követő alprojektek és szólók sikertelensége vezet, az erősen  anyagi , ill. - esetenként - spirituális célzatú békülésekhez.

Nosztalgikus borzongáson kívül hozhat-e valós értékeket egy zenitjén túllendült csapat összetákolása, vagy csak sajátos önbecsapás, melynek leginkább a csodára váró rajongók isszák meg a levét ?

Börtönévekkel sújtható tett ,vagy üdvös múltidézés a hamvakból való feltámasztás minőségi esete?

Szemezgessünk az elmúlt időszak nagy visszatérőinek neveiből, próbálunk egy kicsit prognosztizálni is, hátha  leszűrhetünk valami végkövetkeztetést:

Stone Temple Pilots:

A ’92-es Core-al  feltörő grunge formációt-többekkel egyetemben-kíméletlenül  bedarálták a 2000-es évek,na meg az a pár butella heroin sem használt, amit Scott Weiland énekes magába szippantott a nagy rockn’roll érzés keretében. Ám Weiland legalább életben maradt, és a Velvet Revolver-es kaland után nagy hírrel hergelte fel,az immár 40 felé közelítő híveket. 2010-ben új lemez és turné(Novarock), egy új dal pedig már ízlelgethető az érdeklődők számára.

A Between the Lines fel is kúszott a Bilboard Rock lista első helyére, és úgy tűnik van a bandában még egy kis  kakaó,de az is biztos,hogy Weiland-ot továbbra sem fogom megszeretni…

Aigner Szilárd: Az új lemez akár jó is lehet,kérdés,hogy az idők során rengeteg ráncot és allűrt felszedett tagok mennyire bírják egymás szagát, 40%-os az esély a talpon maradásra.

Soundgarden:

Az 1984-ben alakult zenekart előszeretettel sorolják a grunge hallhatatlanjai közé,ám a Soundgarden komplexebb zenei világával erősen elvált e szereptől.

A '90-es évek első felében futott  csúcsforma két remek albumot hozott,a Badmotorfinger és a Superunknown még a seattle-i történéseket fanyalogva szemlélőket is tökön ragadta,Cornell torka egyedülálló fegyvernek bizonyult.1997-ben aztán, gyors lefolyású válást követően,jött a szóló,majd Audioslave, a RATM szociálisabb részével kiegészülve.M.Cameron dobos egyúttal a Pearl Jam-hez igazolt.

Cornell  az elképesztően fos, 2009-es, Scream című förmedvénye után,bejelentette a békülési szándékot, és lám, 2010 április 16.-án a Soundgarden újra színpadra állt. Nudedragons álnéven lepték meg - az emailben meghívott - rajongóikat, egy csípőből összerántott klub show-val.

Egyenlőre csak turné van a naptárban,Cameron továbbra is Pearl Jam tag,új lemezre nincs hitelesítve a társulat.

Aigner Szilárd: A rajongóbázis tetemes,a turné után megfordulhat majd a kócos kis buksikban a további együttműködés,ám 30%-nál több esélyt nem adnék a fiúknak.

Faith No More:

Talán a leginkább örvendetes reunion ez, a szerencsések tavaly itthon is megtapasztalhatták,hogy Patton az évek során semmit nem vesztett adottságaiból,a 11 éves szünet sem változtatott a FNM extatikus szellemiségén,elemi erejű mentalitásán.

Az n+1 sideproject-ben,és újabban szólóban is utazó tábornok zenekara a tavalyi összeállást követően "The Second Coming "turnéval tüzelte fel milliós táborát. Lemez nincs a tervekben,ám a turné idén is folytatódik,Pattonék többek között az újvidéki Exit Festival-on headlinerkednek júliusban. Saját bevallásuk szerint sem tudják, hova vezet ez a kellemes bandázás,az bizonyos, hogy izgalmas lenne új Faith No More anyaghoz jutni záros határidőn belül.

Aigner Szilárd: Az egyértelműen pozitív jelek ellenére Patton kiszámíthatatlansága és irányíthatatlan energiái figyelembevételével 50/50 a jövőkép.

The Libertines:

Carl Barat és Pete Doherty 2004-ben oszlatta fel a brit indie-rock egyik leginkább figyelemre méltó,tehetséges,ám drogoktól szétázott,hányatott életű formációját.

Doherty megalakította a Babyshambels-t,Barat pedig a Dirty Pretty Things-et. 2008-tól Doherty már szólóban esett kelt a színapdon,ám 2010 nyara elhozza a sokak által elvárt békülést, és a The Libertines szerénytelen, 1,5 millió fontért lép fel augusztusban Reading-ben.

Ez esetben a motiváció elég világos,Barat és Doherty kebelbaráti kapcsolatát szétválasztó heroin után, most a  pénz lehet az összefűző kapocs,melyet aztán lehet ismét a készletek feltöltésére fordítani..Fuck Forever!

Aigner Szilárd: Pár koncert,színpadi verekedéssel a pakliban…20 %,se nem több,se nem kevesebb!

Folyt. köv.