2009 végén került a hazai boltokba Kaththea Azzura Rowland PLACEBO-Sebzetten és összetörve című könyve, mely Brian Molko énekessel készült riportokon keresztül hivatott bemutatni a brit PLACEBO zenekar világát és ezentúl tüzetesen elemzi B.Molko biográfiáját.

Molko kitűnő zenész és igazán izgalmas figura, így a könyv akár jó is lehetne, de egyáltalán nem az. Sőt!  Borzasztóan silány és sekélyes fércmű, minden oldaláról sugárzik a gagyi újságírói törtetés, lapjairól messze bűzlik a förtelmes bulvárszag. A kiadó mély és érzelmes regényként reklámozza, miszerint  Brian Molko egy interjúsorozatban nyílik meg a riporternőnek, ám az egész kamu…..Durva átverés. Kérem vissza a pénzem!!!

A szerző  Molko különböző interjúit idézgeti és légből kapott konzekvenciákat von le a kiragadott részletekből, esküszöm rosszabb mint egy Mónika-show. Feltételez, sejtet, beleképzel…„Nem tudok konkrétan állást foglalni abban, hogy Briannek rossz gyerekkora volt vagy sem, de anyagilag nézve nem volt az. ” Jó, mi?

A skót-amerikai felmenőktől származó Molko kalandos gyermekkora igazi csemege az alkotónak, de hamar rátér a lényegre, Brian első szexuális élményeire, az írónő tippelget és önjelölt pszichológusként körbemagyarázza a deviáns kilengéseket, az énekes biszexualitásának eredettörténetét. Erről így ír :„Két év telt el az első homoszexuális élményéig. A pletykák szerint első barátja egy fiatal francia fiú volt, de semmi biztosat nem lehet tudni.” Juj!

Természetesen kitér arra is, hogy az androgün kozmopolita sztár már fiatalon tehetséges zenész és színészpalánta volt, és kalandos életútja akár izgalmas olvasmány is lehetne, főleg ha a kedves írónő nem fűzné hozzá bődületes baromságait. A könyv tartalmaz néhány szórakoztató sztorit a zenekarról is, szó esik Stefanról, Steve-ről és az összes régi és új tagról, de a Placebo zenéjéről és lemezeiről semmi olyat nem tudunk meg, amit egy ilyen műtől elvárhatnánk. Aki követi a Placebo munkásságát, annak egy csomó interjúrészlet ismerős lehet, nincs új aspektus, nincsenek műhelytitkok, csak Bravo magazinos picsogás.

Pedig érdekelt volna egy csomó dolog a zenekarral kapcsolatban, ám a dalszerzés, a  lemezek és a turnék helyett a szerző felszínes témákon lovagol, idegesítő, kávéházi fecsegést rendez. Érdekesség talán az lehet, hogy a hazai kiadást magyaros részletekkel is fűszerezték, hazai koncertek set list-jei …stb                                     

A „nagy vihart kavart”műként beharangozott Placebo könyv ideális olvasmány lehet egy problémásabb,hosszabbra nyúlt talpas fajanszon történő gubbasztás alkalmával, ám valós értékekre, komoly élményanyagra ne nagyon számítsunk. Ja és a vihar: Molko is elolvasta (nem lehetett könnyű) és komoly pofonokat helyezett kilátásba Ms. Rowland sérelmére, akit ez cseppet sem lombozott le, de inkább le sem írom mit gondol ő erről…

Egy dologban egyetértünk a szerzővel: Molko egy intelligens, szabad, bátor személyiség, tehetséges dalszerző és kitűnő előadó. Szeretjük őt! Ezért nem értem (persze értem), hogy ilyen méltatlan tákolmánnyal, hogy a rákban akar tisztelegni(nem akar, hazudik) a szerzőnő könyve tárgyának.

Tartsátok távol magatokat a könyvtől, de ha valakit nagyon érdekel, az én példányom ingyen elvihető!!