HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Tonight: Franz Ferdinand

2009.01.15. 16:20 rolo tomasi

A monarchista skót gitárpop quartet 4 évet üldögélt a babérjain miután 2004-es kritikai és civil áttörést is kiváltó debüt albumukkal, majd a 2005-ös -néhány paraszthajszállal gyengébb -ráadásukkal lesöpörték a műfaj felső polcait.
Ezek a művészképzős arcok remekbeszabott antréjuk ellenére soha nem vették igazán komolyan magukat, szimpatikus dandy aurájukat zsinórban kétszer is megmosolyoghattuk a SZIGET fesztiválon. Pedig Alex Kapranos frontember és Bob Hardy basszusgitáros hobbizenészként különösebb hangszeres előképzettség nélkül olyan tévedhetetlenséggel írták a megaslágereket (Take me out, Michael,Jaqueline, This fire) mint mondjuk a mi Zsütink annak idején és ez azért megsüvegelendő teljesítmény.
Az új lemez kapcsán sok mindent hallottunk az utóbbi hónapokban, Kapranos eleinte egy rakás szarnak bélyegezte az anyagot, ám a január 29-ei megjelenés közeledtével már egyre inkább röpködtek a stáb pozitív kicsengésű nyilatkozatai a koszos popként jellemzett Tonight:Franz Ferdinand album kapcsán.
Az elmúlt időszakban évről-évre formálódott a brit popszíntér, a rajongók nagyjából ráuntak az elmúlt évtizedben burjánzásnak indult new wave hangzású zenekarokra és akár hidegen is hagyhatna minket a F.F. visszatérése, kategóriájuk nem éppen időtálló.

Ugyan tegye már fel a kezét, aki 2008-ban elővette a Take me out-ot?

Az új album indíttása a csúcslágernek szánt Ullysess, aminek hallgatásakor rögtön felsejlik a produceri parancsszó: menjen a kajabálós pop, csak több elektronikát bele gyerekek! A fura elemekkel átszőtt kezdést követően az egyre inkább domináló disszonáns szintifutamok kevergetéséből érdekes remix hangulat keveredik,leesik, hogy egy diszkólemezt hallgatunk ami nem bánt senkit csak szórakoztatni akar. A No You Girls felhangzásakor már akár keverhetünk is egy koktélt a koraesti partyhangulat kedvéért. A beígért jótékony mocsok, ne adj isten "pankoskodás" persze csak nem jön,helyette csavargatják a polywoxot, az orosz származású szinticsodát, amit a Kukori és Kotkoda és Frakk soundtrack-en minden este tapasztalhattunk a 70-es -80-as években. Csak úgy tobzódunk a hangulati nyúlásokban, az egyébként nagyszerű Twilight Omens-ben ott pulzál a Flashdance és a dal közepébe még egy békebeli presszó orgona is belefér. A Franz Ferdinand-ra jellemző feszes, dallamközpontú viháncolás mindvégig érezhető, a Send Him Away, a Live Alone és a Bite Hard hatásos tánczenei triumvirátust alkotnak a 40 perces album közepén. A Tonight: egészére oly jellemző rendkívül éles dob és cin hangzást egyébként emberi csontokkal való tapsikolással és fogakkal teleszórt üvegek rázásával kontúrozták a kis ezermesterek.
Az album második felében sincs különösebb hanyatlás,a What she came for "vagánycsávós" obégatásában,recsegő-ropogó gityózásában,vicceskedő effektezéseiben bőven ott lapul a potenciális slágerérték és a Can't Stop Feeling meghökkentő barkácspopja is magas hatásfokkal működik.


Csúcssláger - Ullysess

A lemez legbizarrabb tételeként felvonultatott Lucid Dreams ,üzemi hőmérsékleten már-már soknak tűnik, a harsogó, csörömpölő zsivajkodás egy gitárszóló elsüvítése után szégyenlőség nélkül vált át förtelmesen zakatoló house-ba.
Aztán bő félórányi recsegés és ropogás után a Katherine Kiss Me egy szál gitáros, nyugis levezetése jól adagolt zárásnak bizonyul.
A Tonight: Franz Ferdinand meglepően jó, a műfaj határain könnyedén túllépő album ami az év eleji uborkaszezon nagy befutója lehet.

Kapcsolódó linkek (anyag jobb sarokban fönt):

A Franz Ferdinand hivatalos honlapja | A Franz Ferdinand Myspace.com oldala

 

 

 

4 komment

Címkék: zene kritika korong rolo

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr344578501

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bright 2009.01.15. 18:52:10

Szerintem ez az eddigi legjobb lemezük. Vagy az első inkább? :-)) "...aminek hallgatásakor rögtön felsejlik a produceri parancsszó..." -- Nem sejlett fel semmi, mert producer nélkül dolgoztak. Ezt élvezték, ettől ilyen invenciózus az új lemez. Más. Annyira maguk csináltak mindent, hogy nem is stúdióban dolgoztak, hanem a régi városházán vették fel az anyagot. A többi: OK:

rolo 2009.01.15. 21:15:51

Dan Carey zenei producer közreműködésével vették fel a lemezt és ha direkt utasítás valszeg tényleg nem volt a fickó korábbi ténykedési kapcsán(Hot Chip,CSS)felmerülhet az electronic influencia.. A lényeg,hogy nagyon szórakoztató anyag

marlington · http://iszak.prae.hu 2009.01.22. 20:40:11

Most hallgatom először, nekem nagyon ott van. Én az eddigieket is szerettem, de nekem ez az elektronika is bejön, tényleg ott a Hot Chipes, CSS-es asszociáció (sőt, VHS or Beta, foals, csak ez sokkal jobb). Zsüti említéséért meg nagy respect. btw: ha a Take me outot nem is, az Outside-ot az Eleanort meg a Linsey Wellst sokszor fölraktam :)

FlasH · http://myyouth.blog.hu 2009.01.25. 22:01:03

"Ugyan tegye már fel a kezét, aki 2008-ban elővette a Take me out-ot?" jelen. jó kis album ez, több hibával, pár overthetop számmal, de mindezek ellenére végletekig szórakoztató.
süti beállítások módosítása