Áááá! télleg a Fecskében b@szod:). Majd elfelejtettem, Géza barátom unszolására már megvolt Carls Jr., In n' Out és társai, de a Fecske-féle türül.

Sokat kísérletezek hamburgerrel, de még egyáltalán nem értem el a tökéletest, távolról sem. Itt gyorsan ketté is választanám az egészet. Először is a hamburger egy óriási logisztikai probléma. Nagyon fontos, hogy minden hozzávaló összekészítve várjon, ha salátát teszel alá, akkor az is, a hagyma felszeletelve (vagy kockázva, ízlés szerint blansírozva), a paradicsom felvágva, kéznél a mustár, ketchup. Szerintem a bacon sem hiányozhat belőle, azt is le kell sütni előre, profi igények esetén melegen tartani. Szintén fontos, hogy a zsömlét le kell kicsit pirítani (és ezáltal átmelegíteni), amit viszont illik úgy időzíteni, hogy amennyire lehet, közvetlenük a hús elkészülte előtt legyen kész. Sajt nélkül nem burger a burger, az is ott kell legyen, szépen, szeletenként. Namost, a fentiek mellett a másik sarkallatos pont a hamburgerhús. A post állításával ellentétben az igazi hamburgerpogácsa nem gazdagon fűszerezett, csak só, esetleg bors van benne. A lényeg, hogy jó minőségű, nem száraz marhából készüljön, semmiképp nem a teszkós szétbaszott rostú vagdalékból. Mondjuk igazán minőségi marhát itthon úgyse lehet szerezni, de azért ehetőt még igen. Az eredeti recept szerint marhavesefaggyút kell belekeverni, 20-30 százaléknyit. Ilyet se nagyon lehet kapni idehaza. A legjobb eredményt eddig az intersparban kapható darált marha hozta, fényes, nem szálakra gyötört, szép állagú hús. Ezt vajjal dolgozom össze, sózom és borsozom (alaposan, mert nekem úgy jön be), majd kilapítom úgy, hogy a pogácsa közepe kicsit vékonyabb, a széle vastagabb legyen. Utánozhatatlanul finomabb lesz, ha faszén fölött sütjük, de serpenyőben is jó. Nem szabad agyonsütni, akkor jó, ha kívül kicsit pirult, belül még szaftos. Szabad forgatni is, a lényeg, hogy az utolsó megfordítás után egy sajtszeletet teszek a tetejére, ami ráolvad rendesen, majd a kész húst egy másik szelet sajtra rakom (ami már bele van készítve a zsömle aljába). Nekem akkor jó a hamburger, ha nem túl vastag, átéri a pofám és lehetőleg nem esik szét evés közben, sem a felépítmény, sem a zsömle maga.

Köszi mester,vasárnap az irányadásodat követve burger napot tartunk.Egyébként a Dérynében kapható argentin börger-nek nincs párja,akkora mint egy 5 kilós medicin és cefet finom..nyam

Én nem csinálok belőle nagy ügyet, ha hamburgert akarok enni. Csak lemegyek a SPAR-ba, veszek egy doboz fagyasztott negyedfontost, hozzá hamburgerzsemlét meg lapkasajtot. Otthon megsütök (serpenyőben, olajon) két negyedfontost (öröm nézni, ahogy szivárog belőle a vér), aztán azon forrón ráteszem a zsemle alsó felére (amire már ráhelyeztem egy sajtot), a húsra öntök egy kis (lakótársaktól lopott) ketchupot, ráteszek még egy lapkasajtot, majd a zsemle tetejét. Nyami. :) Megjegyzem, Belfastban lakom, nem tudom, Magyarországon lehet-e kapni negyedfontost.

Rolo! esetleg két jól megtömött hamburgert?

Negyedfontos nincs itthon, Magyarországon mi kilóban mérünk..

Ó hamburger..(; Nélküle nincs élet,megszűnne a .. Na jó ez egy kicsit túlzás,de mit ne mondjak én egész életemre ellenék vele.Persze kólával együtt.

Egyszer egy egész nyáron hamburgersütőben dolgoztam. Azóta nem szeretem a hamburgert. (Utána egy szörpüzemben dolgoztam, szörpöt sem iszom.)