Ha tudnám hol van (nyilván valahol dobozban porosodik), most itt egy scan lenne ez a gyönyörű reklám helyett. Állok a panelház előtt a vadonatúj iskolatáskával a hátamon, szigorúan köpenyben (Diolen Mobi) és apám fotóz. Hallom ahogy mondja: "fordulj kicsit jobbra, hogy lássam a táskát is"...és ez így ment évekig, kivétel nélkül az első tanítási napon...
Próbáltam felidézni milyen volt életem első iskola napja (1977) és természetesen, a sokak által nyilván hasonlóan megélt, évnyitó jutott eszembe. Fehér ing, sötét rövidnadrág, fehér zokni, fehér magas szárú lakkcipő :). Az elsősöknek külön hely az udvaron, rögtön az első sorban, ücsörgés a tornapadon. Madarak csicseregnek, felsőbb évesek szavalnak, mi meg bámulunk, tátjuk a szánkat: Ilyen az iskola?
Aztán köszöntenek bennünket is, kis elsősöket, hogy az emelkedett pillanatot megkoronázandó kis ajándékcsomagot adjanak át nekünk. Kétszínű ceruza, színes papírok, meg valami gumiszerű szagos izé, amiről akkor, addig még semmit, de semmit nem tudtam. Jobbra nézek és Gábor barátom már bontja is, balra nézek mások is nyitják a csomagot... én is OPEN, gyümölcs illat, bekapom...szar az íze, de merthogy egy komplett sor kérődzik, én sem merem kiköpni...
aztán persze Panni néni üvölt, hogy neeeee! az a szagos radír.
Nem megenni!
Te mire emlékszel? Komment?