RADAR FESTIVAL 2007 június 20.
Zagreb
Az osztrák zenés hétvége utáni kellemes kábulatból ébredve szerdán már ismét úton voltunk.
Ezúttal 3 fős legénységünk kihasználva a 25.századi magyar közlekedés vívmányait fellőtte magát a sugárútra és már délben a határon voltunk.
Az időszámításunk óta mért legnagyobb hőségben hamar bepippantottuk hűtőtáskánk tartalmát, ám kis tévelygés után már a horvát főváros hűvösvölgyi részén fekvő Carpe-Diem youth hostel teraszán összpontosítottunk hűtött söreinkre.
Heveny civódás után megtaláltuk a helyes utat Novi Zagreb -Siget (!!)felé , bár a helyi lakosok 95%-ának fingja nem volt hol van célállomásunk.


Meglepetésünkre egy lakótelep szívében találtuk meg az enyhén szólva szürreális helyszínt.
Elsőre még kerestük is hol a céllövölde és a vattacukros.

Volt konkrétan olyan kisöreg aki szerintem csak levitte a szemetet "azt" beugrott , hogy mi van itt.
Na nézzük csak a zenés felárat:
A 18.00 kor felvonuló Kaiser Chiefsre aztán már gyűlt a zágrábi zeneszerető közönség és a herefonnyasztó hőség ellenére istenesen alakult az est.
Igazi best of-ot celebráltak a leeds-i new wave tánczene képviselői. Röpködtek az első lemez szénné játszott dalai,és a legutóbbi album kissé visszafogottabb, de kellemesen dudorászható melódiái.

Ricky Wilson igazi showman, táncoltatta a jónépet és a kontroll hangfalról vezényelte zenekarát , baromi jól szóltak. Szartak bele mennyien vagyunk,nulla allűr(persze ez elvárás a profiktól) annak ellenére,hogy ők hazai pályán 20-30.000 embernek tolják.
Nálam ők nyertek a Franz Ferdinand-al szemben.
A végén aztán jött az I predict a riot és az Oh my God és észre sem vettük,hogy ennyi volt kb 70 perc.
Kis babrálás után már fent is volt a csókolózó röntgenkép molinó, nedvesedtek a bugyik és a boxerek,érkezett a hímnős PLACEBO.

Kis babrálás után már fent is volt a csókolózó röntgenkép molinó, nedvesedtek a bugyik és a boxerek,érkezett a hímnős PLACEBO.

Immáron negyedszer látjuk őket 2 év alatt és ugyanazt művelik mint eddig. Molko-nak kicsit nagyobb a haja és szoknyában nyomja, Steph félmeztelen.
A dobost nem látjuk.
A tömeg hergelte magát rendesen.Folytatódott déli vérmérsékletű tombolás,alakultak a táncos klikkek.
Kissé hátrébbhúzódva is kellemes decibellel fogtuk az anyagot. Van egy olyan érzésem hogy kicsit unják már a turnét,nem volt átütő erejű a show,de aki zenéjüket szereti az elborulhatott ha akart. Dőltek jobbról- balról a fekete sminkes gyerekszoba szökevények,de aznap hiába sikítoztak,bármennyire az ashtray girl-ök , Brian rájuk se bagózott.
Nyomtak egy két remekbeszabott ritkaságot is mint pl.a Running up the Hill (itt éppen readingben nyomják) (Kate Bush) feldolgozást vagy a Taste in Men-t (Paris, 2004-es felvétel) és a tényleg megindító 20 years-t(Live8 felvétel).
Megállapítottuk,hogy a Placebo tábora Horvátországban is stabil és a 14 évesek is magabiztosan beszélik az angolt,a dalszövegeket legalábbis akcentus nélkül süvöltötték.
Megállapítottuk,hogy a Placebo tábora Horvátországban is stabil és a 14 évesek is magabiztosan beszélik az angolt,a dalszövegeket legalábbis akcentus nélkül süvöltötték.
Növeltük a szeszbevitelt, ződhasú bónjaink fogyatkoztak és lassan ránk is esteledett.
Minden különösebb felhajtás nélkül Placebo elvonult és megpróbáltunk mi is előtérbe kerülni.
Amennyire lehetett megközelítettük a színpadot és 1 ampulla sörrel vártuk a stoner istenségek megjelenését.

Tavaly már végigcsápoltunk egy Queens of the Stone Age koncertet Ausztriában, nem is igazán emlékezve a történésekre.
Kb tudtuk mire számítsunk,bár az igen friss lemez még nem épült be a tudatalattiba.
Kb tudtuk mire számítsunk,bár az igen friss lemez még nem épült be a tudatalattiba.
Becsülettel rendezgették a színpadot a roadok. 4-5 csillár ékeskedett a a mikrofonok fölött.
A hangszereik egyébként baromi szépek a hangolás alatt alaposan átnézegettük a szerkójukat.
A negyedik sorban tanyáztunk és egy újdonsült horvát cimboránk QOTSA pólóját csodáltuk amikor bevonult végre a banda.
A frontvonalban lenni azért utánozhatatlan érzés, és a nyitószám a Feel good hit of .......annyira csodás kezdés, hogy egyből irtózatos pogózás indult.
A pszichedélia csak úgy terjengett a levegőben.
A kiszáradás szélén támolyogtunk, de az ember mégsem hagyhatja ott a misét egy sör miatt, főleg ha a világ legjobbjai marják a húrokat 5m-re. Láthatóan nagy élvezettel játszottak ami nem is csoda hiszen a hangulat egyenletesen zúzós maradt 70 percen át.
A végén még visszajöttek és ledarálták a maradék energiánkat a Go with the Flow-val és behajigálva a pengetőket és a dobverőket el is köszöntek.
Az egész nagyon rövidnek tűnt, de ez ilyen ha egy koncertet a levegőben töltesz.
Rövid história kb:
Feel Good Hit Of The Summer
No One Knows
Lost Art Of Keeping A Secret
Do It Again
3's & 7's
Misfit Love
No One Knows
Lost Art Of Keeping A Secret
Do It Again
3's & 7's
Misfit Love
Into The Hollow
Burn The Witch
Into The Hollow
Little Sister
Battery Acid
Sick Sick Sick
Turning on the Screw
In My Head
Go with the Flow
Burn The Witch
Into The Hollow
Little Sister
Battery Acid
Sick Sick Sick
Turning on the Screw
In My Head
Go with the Flow
Elviselhetetlen folyadék hiányunkkal küzdve,elbotorkáltunk a büfébe és lerántottunk 1 liter vizet kopoltyunként. Szárítgattuk egy kicsit búvárruhánkat,majd befizettünk egy nagyon vicces proletár hot-dogra(kifli,Tesco virsli,kockára vágott vöröshagyma)
Buszozás,taxizás és ágy. Az alvásban nem segített a 70 fokos 8 ágyas háló és az amerikai szobatársunk álmában prezentált monológjai.
Másnap aztán egy kellemes reggeli a belvárosban, majd kis bevásárlás(sajna a megmaradt papír bónjaim nem voltak érvényesek az ABC-ben) után egy Zalában elköltött ebéddel (dödölle!) leptük meg legyapált szervezetünk.