Igen.
Így igaz, ahogy fentebb Ian Brown mutatja
2 évesek lettünk...
vagyis
ma van az ÓRIÁSI születésnapja :)
Az alkalmat megragadva ezúton is köszönünk minden ránk fordított pillanatot!
Csináljuk tovább!
rolo, zsenya, toszi
2 évesek lettünk...
2009.02.06. 02:02 toszi
6 komment
Címkék: rolo toszi zsenya
Rising Mickey (The Wrestler-A pankrátor)
2009.02.04. 22:44 rolo tomasi
A nagy rehabilitáló páros után (QT-Rodriguez)-a bálnamentők mintájára- most Darren Aronofsky (Pi, Requiem for a Dream, The Fountain) rendező tűzte zászlajára a "Save Mickey !" feliratot.
Az öntörvényű direktor az artisztikus ösvényt elhagyva körbekalapozta a műpártoló pénzeszsákokat, hogy összehozza lecsúszott pankrátora történetét és az egy pillanatig sem kérdéses, hogy a mű egyetlen múzsája, célja és lényege maga a főszereplő Mickey Rourke (Randy).
Randy "The Ram" Robinson (Mickey Rourke) a 80-as évek Hogan beütéses csillámló pankrátora "zs" kategóriás bohócként tengeti a perifériára szorultak minden nyűgével teliszőtt életét. Nem hibáztat senkit, nem merül önsajnálatba, teszi amihez ért, külvárosi tahók előtt erőlködik a ringben.
A történet tálalása hibátlan: dauer-rock, trailer park, kupleráj és edzőterem, ezek Randy életének alapelemei. Na és ott van még Cassidy, a kikopott go-go girl (Marisa Tomei), aki alkalomadtán kisebb juttatásokért táplálgatja a Randy-ben pislákoló gyengéd érzelmeket.
Aronofsky telibekapja a pankrációs életérzést, betekintést nyerünk a létező legprimitívebb szórakozató műfaj kulisszái mögé, amolyan Boogie Nights módra.
A szénné kokszolt főhősünk szőkére festett sörényével otthonosan mozog ebben a kamu cirkuszban melynek berkein belül tisztelet és halovány dicsfény övezi.
Mickey Rourke és Darren Aronofsky
Mickey Rourke példás felsőteste és elképesztő, maszkszerű ábrázata nagyon hatásos kelléknek bizonyulnak, a kiöregedett oroszlán image The Wrestler igazi puskapora. A rendező szigorúan betartja az amerikai drámák szabálykönyvének minden passzusát, panel-panel hátán, de a medvecsapdákat mégis sorra elkerüli, őszinte, lecsupaszított karakterábrázolása, színészei pontos ismerete emeli a tucat filmek bűzös mocsárvilága fölé. Legatyásodott vetődőművészünk egy brutális fakír-show-t bevállalva aztán ízelítőt kap milyen érzés ha a Baumax-ból véletlenszerűen válogatott kellékekkel verik bucira az embert (szigorúan felnőtteknek), melynek folyományaként el is tanácsolják a pályától.
Innentől aztán reped a szív, Randy élete romjain botorkálva próbál a felszínen maradni, kétségbeesetten keres lelki menedéket kapcsolatfoszlányai toldozgatásával, kitárulkozását Mickey Rourke megrendítő alakítása teszi emlékezetessé. Az alkotói szándék egyértelműen a "Mickey Rourke koncepcióra" épül, a "tour de Rourke" beharangozó dumák teljességgel helytállóak. Aronofsky bátran felvállalja a szirupba hajló epizódokat is ami egy ilyen történet esetében nem is okoz kényelmetlenséget, hiába ami szép, az szép.
Bónusznak ott van még a bájos Marisa Tomei meggyőző asszisztálása és Springsteen betétdala, a hozzávalók összeválogatása tényleg remekül sikerült.
Az öntörvényű direktor az artisztikus ösvényt elhagyva körbekalapozta a műpártoló pénzeszsákokat, hogy összehozza lecsúszott pankrátora történetét és az egy pillanatig sem kérdéses, hogy a mű egyetlen múzsája, célja és lényege maga a főszereplő Mickey Rourke (Randy).
Randy "The Ram" Robinson (Mickey Rourke) a 80-as évek Hogan beütéses csillámló pankrátora "zs" kategóriás bohócként tengeti a perifériára szorultak minden nyűgével teliszőtt életét. Nem hibáztat senkit, nem merül önsajnálatba, teszi amihez ért, külvárosi tahók előtt erőlködik a ringben.
A történet tálalása hibátlan: dauer-rock, trailer park, kupleráj és edzőterem, ezek Randy életének alapelemei. Na és ott van még Cassidy, a kikopott go-go girl (Marisa Tomei), aki alkalomadtán kisebb juttatásokért táplálgatja a Randy-ben pislákoló gyengéd érzelmeket.
Aronofsky telibekapja a pankrációs életérzést, betekintést nyerünk a létező legprimitívebb szórakozató műfaj kulisszái mögé, amolyan Boogie Nights módra.
A szénné kokszolt főhősünk szőkére festett sörényével otthonosan mozog ebben a kamu cirkuszban melynek berkein belül tisztelet és halovány dicsfény övezi.
Mickey Rourke és Darren Aronofsky
Mickey Rourke példás felsőteste és elképesztő, maszkszerű ábrázata nagyon hatásos kelléknek bizonyulnak, a kiöregedett oroszlán image The Wrestler igazi puskapora. A rendező szigorúan betartja az amerikai drámák szabálykönyvének minden passzusát, panel-panel hátán, de a medvecsapdákat mégis sorra elkerüli, őszinte, lecsupaszított karakterábrázolása, színészei pontos ismerete emeli a tucat filmek bűzös mocsárvilága fölé. Legatyásodott vetődőművészünk egy brutális fakír-show-t bevállalva aztán ízelítőt kap milyen érzés ha a Baumax-ból véletlenszerűen válogatott kellékekkel verik bucira az embert (szigorúan felnőtteknek), melynek folyományaként el is tanácsolják a pályától.
Innentől aztán reped a szív, Randy élete romjain botorkálva próbál a felszínen maradni, kétségbeesetten keres lelki menedéket kapcsolatfoszlányai toldozgatásával, kitárulkozását Mickey Rourke megrendítő alakítása teszi emlékezetessé. Az alkotói szándék egyértelműen a "Mickey Rourke koncepcióra" épül, a "tour de Rourke" beharangozó dumák teljességgel helytállóak. Aronofsky bátran felvállalja a szirupba hajló epizódokat is ami egy ilyen történet esetében nem is okoz kényelmetlenséget, hiába ami szép, az szép.
Bónusznak ott van még a bájos Marisa Tomei meggyőző asszisztálása és Springsteen betétdala, a hozzávalók összeválogatása tényleg remekül sikerült.
Mozielőzetes
Aronofsky bizonyítja hogy a hagyományos receptekből is kihozza a maximumot és a díjszezont elnézve a vállalkozás úgy tűnik sikerrel jár, a filmnek köszönhetően talán sikerül egy megbízható kvalitásokkal rendelkező vérbeli karakterszínészt visszacsempészni az élvonalba, a kollégák további szíves felhasználására.
Kapcsolódó likek:
A film hivatalos honlapja | A film imdb.com adatlapja
Kapcsolódó likek:
A film hivatalos honlapja | A film imdb.com adatlapja
2 komment
Címkék: film mickey rourke the wrestler a pankrátor
A nyugalom megzavarása...Morrissey
2009.02.04. 22:02 toszi
Ezzel a bájos fotóval kívánunk kellemes napot minden kedves Morrisey rajongónak!
A kép egyebek iránt a február 9-én megjelenő " I’m Throwing My Arms Around Paris" című dal "kislemez" változatának belső borítójához készült.
Új, teljes album megjelenés:2009. FEBRUÁR 16.
Szólj hozzá!
Címkék: morrissey korong toszi
Dark Captain Light Captain - Miracle Kicker
2009.02.02. 15:31 toszi
Az idei év zenei felhozatala még csak alakulgat, úgyhogy nem olyan nagy baj, ha 2009 februárjában az ember fia még egy 2008 as lemezbe lesz szerelmes.
A furcsa nevű Dark Captain Light Captain zenekar tavalyi debütáló lemeze ugyanis olyannyira fülbemászó, hogy simán háromszor, négyszer végighallgatható.
Az öt fiú, egy lány felállású londoni banda persze azzal, hogy a folkzenét és annak autentikus hangszereit ötvözte a modern elektronikával nem találta fel a spanyol viaszt. Az északi népek minden bizonnyal előrébb járnak, NODE mégis!
A teljes anyagon átívelő leheletkönnyű harmóniákkal, valamint a londoni urak hátborzongatóan kellemes hangjával fűszerezett melankólikus dallamok valami egészen eredetit adnak tisztelt a hallgatóságnak.
A jellemzően akusztikus gitár vezette melódiákat remekül egészítik ki az ütős hangszereket, hogy azok lüktetése éltesse az elektronikát és a hölgy (Laura Copsey) által üzemeltett rézfúvós "szekciót".
Aki pedig veszi a fáradságot és ott jobbra fent végighallgatja a teljes albumot ígérem nem fog csalódni.
Jealous Enemies
Kapcsolódó link:
Dark Captain Light Captain @ Myspace.com
1 komment
Címkék: zene kritika 2009 korong toszi
Her Morning Elegance / Oren Lavie
2009.01.29. 16:25 toszi
Amikor a kellemes melódia érdekes képi világgal egyesül...az ötlet persze nem eredeti, láttunk már ilyet, node akkor is. Egy rövidke postot azért megér, így 1 órával a 17:30 ig tartó munkaidő vége előtt.
Szólj hozzá!
Címkék: video toszi
No comment...avagy a 2009-es Fonogram-jelöltek
2009.01.28. 08:28 rolo tomasi
Isten mentsen attól bennünket, hogy bárkit is megbántsunk, ezért inkább csak diplomatikusan közzétesszük a hazai zenei élet legrangosabb (sicc!) seregszemléjének kizárólag magyar jelöltjeit.
Ez csak sírás, mert a Hooligans kiszorított a top 5-ből! Mondjuk mi is sírunk.
Szerinded?
az év hazai klasszikus pop-rock albuma
DEÁK BILL GYULA - Hatvan csapás (Sony BMG)
DÉS-BEREMÉNYI-BÁSTI-CSERHALMI-KULKA-UDVAROS - Férfi és nő (Sony BMG)
NOX - Időntúl (Universal Music)
RÚZSA MAGDI - Iránytű (CLS Music)
ZSÉDA - Rouge (Magneoton)
az év hazai modern pop-rock albuma
ÁGNES - A gömb (Culture Mission/Hammer Music)
ANTI FITNESS CLUB - Anti Fitness Club (Magneoton)
BELMONDO - Hogy nézel rám? (FF Film & Music)
HOOLIGANS - Privát mennyország (EMI)
KOVÁCSOVICS FRUZSINA - Üveggolyó (EMI)
SOFFI - Sugarpunk (EMI)
az év hazai alternatív albuma
AMBER SMITH - Introspective (Twelve Tones Records)
HEAVEN STREET SEVEN - Jazz (Magneoton)
KOWALSKY MEG A VEGA - Szemenszedett igazság (CLS Music)
PÁL UTCAI FIÚK - Legelő (1G)
VAD FRUTTIK - Egy éjszaka Bohémiában (CLS Music)
az év hazai hard rock vagy metal albuma
DALRIADA - Szelek (Hammer Music)
H.A.R.D. - Traveler (Hammer Music)
INSANE - Our Island - Our Empire (Hammer Music)
MOBILMÁNIA - Ez a mánia (EMI)
OSSIAN - Küldetés (Hammer Music)
SUPERBUTT - You And Your Revolution (Hammer Music)
az év hazai dance pop albuma
ANIMAL CANNIBALS - Mindent lehet (Magneoton)
COZOMBOLIS - Fülig ér a száj (Universal Music)
EMILIO - Miért búcsúznánk? (Universal Music)
GROOVEHOUSE - Hosszú az út (Private Moon/EMI)
KARÁNYI - Aerodynamics (CLS Music)
az év hazai jazz albuma
BALÁZS ELEMÉR - Always That Moment 2 (BMC Records)
BARABÁS LŐRINC EKLECTRIC - Ladal (Barabás Lőrinc)
HARCSA VERONIKA - You Don't Know It's You (Smart Music)
KOZMA ORSI QUARTET - Hide And Seek (Magneoton)
SZALÓKI ÁGI - A vágy muzsikál (Folkeurópa)
az év hazai világzenei albuma
CSÍK ZENEKAR - Ez a vonat, ha elindult, hadd menjen... (Fonó)
GHYMES - Álombálom (EMI)
PALYA BEA - Adieu Les Complexes (Sony BMG)
VÁRADI ROMA CAFÉ - Espresso (Sony BMG)
YAVA - Folcore (Hammer Music)
az év hazai szórakoztató zenei albuma
A TÁRSULAT - A legjobb dalok (Universal Music)
BERECZKI ZOLTÁN - SZINETÁR DÓRA - Musical Duett 2. (EMI)
BON BON - Swing (EMI)
DOLHAI ATTILA - Egy szerelem története (Sony BMG)
MARÓT VIKI ÉS A NOVA KULTÚRZENEKAR - Kultúrmix (Private Moon/EMI)
az év hazai gyermek albuma
ALMA & BRÓDY - Játsszunk együtt! (Universal Music)
CSICSI - Pimpinkin (EMI)
CSILLA - Valami mindig szép (Magneoton)
ESZENYI ENIKŐ - Hamupipőke és más Grimm mesék (Sony BMG)
GRYLLUS & SZALÓKI - Sárkány apó (Gryllus)
GYEREKKARÁCSONY (Fortuna Records/Magneoton)
az év hazai felfedezettje
ANNA AND THE BARBIES (CLS Music)
ANTI FITNESS CLUB (Magneoton)
HORVÁTH ÁKOS (EMI)
THE UNBENDING TREES (Magneoton)
TURN OF MIND (Hammer Music)
az év hazai dala
Ebben a kategóriában a közönség szavazatai döntenek, az alábbiak szerint
az év hazai zenei DVD-je
BIKINI - 25 év Bikini (EMI)
BONANZA BANZAI - '87-'92 (Fehér Sólyom/Voice Records)
DÉS-BEREMÉNYI-BÁSTI-CSERHALMI-KULKA-UDVAROS - Férfi és nő (Sony BMG)
DJABE - Take On (Gramy)
TUNYOGI ROCK BAND - Koncert (EMI)
ZORÁN - A dalok és mi (Universal Music)
40 komment
Címkék: zene zsenya
