Ian Brown miatt csak a bosszankodás van. Megmondom mi a baj: Ha az ember nem lakik a Brit-szigeteken akkor gyakorlatilag nulla ismétlem nulla az esélye annak, hogy élőben láthassa az angol popzene egyik legtuskóbb s emellett legtehetségesebb alakját, a legendás Stone Roses frontemberét.

Pedig ha odafér az ember akkor például olyanba is beleszaladhat, mint a hétfői "csoda": Ian Brown a Beatles All You Need is Love-ját adta elő, csak úgy, versenyen kívül.


Anno, még a beharangozó szakaszban azt írta a hivatalos honlap: a legjobb anyag a láthatáron. Nos túl a sokadik hallgatáson kijelenthetem, hogy Ian Brown új anyaga -sorban a hatodik- még nem 10/10 es, mint a kezdeti anyagok, de egy 8-ast simán kiosztok, mint elfogult zsűritag. A lemezt maga Michael Jackson inspirálta -és nem pedig Sinatra-, amiből persze nyilván csak annyi igaz, hogy a szerző sokat hallgatta annak idején a Thriller-t, illetve a források szerint a master anyag pont szegény Michael halála napján készült el. Ian Brown szerint ez jó előjel volt. Ő tudja.

Lényeg a lényeg, semmi gitár, csupa elektronika egészen a 80-as évek világát idéző hip-hop-os zenei világgal és dob, no meg persze a kihagyhatatlan rézfúvós szekció.

Az előző lemezhez képes most kimaradt a csípős társadalom kritika s a mélyen szántó gondolatok ezúttal nem Ian Brown szociális érzékenységéből fakadnak, hanem saját életét vette elő mint alapanyag. Így aztán a személyes indíttatású verseket gyakorta a lassan hömpölygő dallamokkal körítik.

Bátran állítom: kimondottan szentimentálisra sikerült a My Way, de sebaj. Még háromszor meghallgatom és 10/10 lesz. Ja! és a héten volt koncert Dubaiban is.