Az utóbbi évek legbiztosabb hollywoodi befektetésének számít, ha egy stúdió összeránt egy animációs filmet. Különböző állatok, gnómok ruhákban poénkodnak, hihetetlen erőltetett sztorikat írnak köréjük és dől a lé. Elegem van a szteppelő,-legújabban -szörföző pingvinekből és a bődültessen blődli rovarkalandokból. Lehet jönni azzal, hogy a gyerekek szeretik az állatokat, de ezek a filmek leginkább a moziban ülő anyuknak, meg apuknak szólnak néhol félelmetesen sötét, tahóhumorral fűszerezve. Kiborító a rátelepedő marketing , ami beeszi magát mindenhová és az iskolában a gyerek akinek nincs mondjuk Shrek-es tolltartója az egyedül tölti kisiskolás éveit.
    A dömping miatt néha már be is bukik egy-két ilyen mozi, de nincs gáz addig amig a gyerek walt disney-s klotyópapírt használ. Itt csak azt akarom elnyögni, hogy az egész animációzás átborult egy gyártósoron művelt, lelketlen műfajjá és már gyanúsan közelítek mindenféle mozis rajzfilmklónhoz. Félreértés ne essék, nem akarok én itt Vízipók Reload magyar mozikat kívánni,  -így is jön már a Vuk manga változata ősztől-csak a 4-5 éve még minőségi műfaj hanyatlását vizionálom:)

Szólok előre, hogy akinek nincsen ma este jobb dolga az üljön le a tv elé és nézze meg minden idők egyik legjobb vígjátékát. Szóval lesz ma a tv2-n az Éjszakai rohanás. Ami nem csak Robert de Niro és Charles Grodin miatt nagyon jó, hanem a melléjük rendelt valamennyi  „mellékszereplő” miatt is. (Yaphet Kotto, Dennis Farina, Joe Pantoliano, John Ashton)