Egy művész lehet elfoglalt, főleg, ha a munkájának elengedhetetlen velejárója az utazás. Keresztül-kasul a nagyvilágban. Minden jó, ha vége jó, megszületett az online  beszélgetés 2. része (az 1. itt), melyet ezúton is köszönünk Márknak.

Óriasi Blog: Éppen merre?

Halasi Márk: Jelenleg Rio de Janeiro-ban, Braziliában vagyok. Tavaly szeptemberben kezdtük a Dél-amerikai turnét, amely összesen 8 brazil városból áll, majd ezeket Argentina, Chile es Peru követi ...

OB: Ott hagytuk a múltkor abba, hogy Montrealban találtad magad, Te lettél "Ikarusz", persze arra azért kíváncsi vagyok, hogy ha megkérdezik tőled, hogy mivel foglalkozol akkor hogy tudsz gyorsan/röviden/frappánsan válaszolni a kérdésre?

HM: Általában könnyen megy. Elmondom, hogy artista vagyok es a cirkuszban dolgozom. Mostanában mar még egyszerűbb is a dolgom, mert egyre többen ismerik a cég (CdS) nevét, szóval ha megemlítem sok ember egyből tudja, hogy miről beszélek.

OB: Azt hiszem ez felénk is így van, sokan hallottuk már a Cirque de Soleil nevet, kb. tudjuk is miről van szó, de a "cég" végül is micsoda: színház vagy cirkusz? Vagy a kettő ötvözete? Netán valami egészen más?

HM: A kettő ötvözete, megspékelve élő zenével, szokatlan díszletekkel és magas szintű hang- es fénytechnikával.

A hagyományos cirkuszi számokat átkoreografálva egy történetbe ágyazzak bele vagy egy hangulat, érzés köré 'fűzik' fel azokat.

Mindegyik Soleil műsor más és más. Van ahol nincs is igazan egy követhető történet, inkább különböző képeket, érzésvilágokat jelenítenek meg. Itt nagyobb hangsúlyt kap a koreográfia, és a műsorban nem szerepelnek állatok.

Az artisták nem csak a számukat mutatjak be, de különböző karaktereket is eljátszanak a műsor folyamán.

OB: Szűkítve "kört" a produkciódra: a hálóval vagy tissue val dolgozni mennyire népszerű a cirkusz világában? Nekem amolyan modern "cuccnak" tűnik. Vagy csak a laikus gondolja így?

HM: Az első függöny (tissue) számot a 90-es évek végen alkottak meg, de csak 2000 utan kezdett el igazán hódítani. Mostanság már fitnesz edzésekhez is használják azok, akik nem akarnak a konditeremben súlyok alatt izzadni.

A háló számot az elődöm édesapja, Nyikolaj Cselnokov (Nikolai Chelnokov) krealta meg, fiának, Antonnak, akit én váltottam a műsorban 5 és fél évvel ezelőtt.

A számmal pár évig turnezott, mielott bekerult volna a "VAREKAI"-ba. A musorbol keszult DVD hozta meg a háló szám ismertségét és népszerűségét, illetve maga a show, ami szinte bejárta már a fél világot.

Én úgy tapasztaltam, hogy a háló ugyan ritkább, mint a tissue, de már egyre többen próbálkoznak meg vele (több-kevesebb sikerrel).

OB: Mennyire kötött a produkció? Értsd változott e bármit is az általad ismert 5 év alatt?

HM: Nagyon kötött. Eleinte volt lehetőségem kisebb változtatásokra, még amikor Montrealban voltam tréningen. Viszont a műsorba kerülésem után csak nagyon minimálisan tudtam/ tudok  változtatni. Hűnek kell lenni a produkció alkotóinak elvárásaihoz és eredeti ötleteihez. Néha ugyan sikerül kisebb változásokat 'kicsikarnom', de ez mindig sok időt vesz igénybe, mert a döntés sok kézen-közön megy át.
Kisebb változásokról az edzőm,vagy a turnén velünk lévő művészeti vezető dönt és hagyja jóvá. Nagyobb változásokról már a fő művészeti vezető dönt, Montrealban.

OB: Ettől függetlenül van-e lehetőség improvizálásra? Ha igen éltél-e már a vele?

HM: Minimálisan, de van. Mivel szóló számot csinálok, így szabadabb vagyok, mint egy duó vagy csoportszám tagja. Szóval néha egy elemet vagy mozdulatot gyorsabban csinálok még, míg egy másikat mondjuk hosszabban tartok ki. Ilyen kisebb változásokat szoktam eszközölni.

Viszont vannak bizonyos jelek (mozdulatok, szignalok), melyeket mindig meg kell csinálnom, mivel ezek fontosak a motorkezelomnek, aki 'reptet' a műsor alatt. Ő (mármint a motorkezelőm) emel fel, vagy tesz le. Ő az, aki szinte kívülről tudja a számomat. A másik tényező,amire figyelnem kell, hogy ugyan van élő zene(kar), de ugyanakkor ők sem nyújthatnak el egy-egy hangot vagy dallamot a végtelenségig...

Volt olyan is, amikor valami nem működött és akkor nem tehettem mást: improvizálnom kellett és 'menteni' a helyzetet.

OB: Arra van lehetőség, hogy valaki átkerüljön egy másik CdS produkcióba? Vagy nem jellemző az ilyen fajta átjárás?

HM: Van, de ez teljesen személy függő. Én például elég különlegesen nézek ki...és persze nem arról van szó, hogy az egom szolalt volna meg...inkább az önkritikám.

Eleg ritka ugyanis a magas es vékony légtornász. Itt ebben a műsorban ez a testalkat szempont volt és előny...viszont ha mondjuk egy csoportos számban szeretnék dolgozni (egy masik show-ban), ahol fontos az összhang és a látvány, akkor annak nagyon kicsi az esélye, hogy még 3 ilyen alkatú srácot találjanak mellem.

Tehát nem jellemző a  műsorok között artista csere.

OB: Adódik a kérdés: volt e olyan amikor azt mondtad magadnak, hogy kicsit már uncsi, úgy csinálnék valami mást? Esetleg más karakter ugyanott?

HM: Persze hogy volt. Néha vannak ilyen periódusaim, de akkor megpróbálom valamivel lekötni magam es valami hasznosat csinálni.

Mostanában rövidfilmeket dolgozom:

Promo videó 2 argentin bohóc barátomnak

11 perces rövid filmem a 7 fő bűnről

Rövidfilm a műsor utáni "titkos" élet(ünk)ről, és egy mindent megváltoztató hívásról.

Persze nem tervezem a második karrieremet, csak a saját magam szórakoztatására csinálgatok filmeket. Egy-két barátom is segit(ett) megvalósítani az ötleteimet. Voltak akik színészként, de voltak akik például smiket készítettek.

A "VAREKAI"-ban már 5 és fél éve dolgozom, tehát hamarosan váltani szeretnék. Most februárig adtam magamnak haladékot arra, hogy eldöntsem merre felé induljak majd tovább. Ugyanis ez a legnehezebb számomra.

Van úgy, hogy azzal kelek, hogy egy másik műsorban szeretném magam kipróbálni, de olyan is hogy egy másik karrierről vagy továbbtanulásról fantáziálok.

OB: Erről jut eszembe: mikor öregszik ki egy magadfajta artista?

MH: Ez is személy függő. Attól függ milyen fizikai állapotban vagy, milyenek a génjeid, milyen számzsánerben dolgozol/ dolgoztal...mennyire figyeltél oda a testedre.

Én elég szerencsés vagyok. Nem voltak komoly sérüléseim, és mindig odafigyelek magamra...például mindig rendesen bemelegítek.

Úgy gondolom, hogy 30-40 évesen is tudnék még hasonló számban dolgozni, de nem hiszem hogy akarok es fogok. Tudni kell idoben abbahagyni.

OB: Ha "kiöregszel, mik a kilátások? Neked körvonalazódik már az aktív életed utáni világ?

HM: Ez egy nehéz kérdés. Elég fura, hogy én nem tartom életcélomnak a tanítást, vagy hogy halálomig a cirkuszban dolgozzak. Az is fura, hogy már kiskoromban tudtam mivel szeretnék foglalkozni, most pedig -így 27 évesen- úgy hogy megkaptam azt amit szerettem volna, és azt csinálom, amiről álmodtam nem igazán tudom még, hogy mit szeretnék csinálni ezután.

Az is közrejátszik persze, hogy rengeteg lehetőség közöl tudok választani. Maradhatok a cegnel, esteleg elszerződhetek egy másik cirkuszhoz. Műsort koreografálhatok, rendezhetek és természetesen tovább is tanulhatok, és egy teljesen más karriert is elkezdhetek.

Egyet biztosan tudok. Még 30 éves korom előtt szeretnék megházasodni, lakást venni!

OB: Jöjjön némi bulvár :) Hogy néz ki egy tipikus nap a CdS nél?

HM: Előadás előtt 2 órával érkezem általában. Először eszem es társalgok kicsit  a barátaimmal és megpróbálok informálódni az aktuális műsorrendről. Majd kb. másfél órával az előadás előtt elkészítem a sminkemet, ami kb. 40 percet vesz igénybe.

Majd bemelegitek, felveszem a kosztümömet es irány a manézs!

OB: A cirkuszon kívül jut-e másra is idő?

HM: Attól függ. Ha egy előadásunk van, akkor előtte tudok pihenni, ügyeket intézni vagy turistáskodni. Ha 2 előadásunk van, akkor egész nap a cirkuszban vagyok.

A szabadidőm attól is függ, hogy a hotelem mennyire van messze a cirkusztól és a belvárostól. Ha 2 előadás van, akkor a kettő között eszem valamit és pihenek (olvasás, számítógép).

Előadás(ok) után ( a musor 2 és fél óra, 25 perc szünettel a 2 között) leszedem a sminket es megyek haza.

OB: A feszítettnek hangzó napi rutinba belefér ezek szerint más is. Városnézés, koncert, múzeum.

HM: Igen, természetesen. Ez általában hétfő, amikor mindig szabadok vagyunk. Olyankor nem kell sietni és nem vagyok időhöz kötve.
Sajnos sokszor van úgy, hogy mindent egy napon kell elintéznem: turistaként feltérképezni a várost és meglátogatni annak nevezetességeit, bevásárolni, esetleg hivatalos ügyeket intezni (posta,stb.) és van amikor baráti összejöveteleken is részt veszek.
A hiresebb előadók koncertjei legtöbbször ütköznek a mi menetrendünkkel, de nagy ritkán sikerül egy-egy másik műsort megnéznem.

Ennyi! Márknak köszönjük még egyszer, további jó munkát és sikereket kívánunk neki!

Blogja sok fotóval, videóval: http://mark-halasi.blogspot.com/