A címbéli szókapcsolat valójában lovas kifejezésen alapul, de Tom Barman zenekarának biztoskezűségét illetően találó bekezdésnek tűnt.

A dEUS kétségkívül az európai rockszíntér egyik legfényesebb állócsillaga, az elmúlt 15 év alatt összehoztak 5 lemezt( Worst Case Scenario – 1994, In A Bar, Under The Sea – 1996, The Ideal Crash – 1999, Pocket Revolution - 2005, Vantage Point - 2008) melyek egytől-egyig kiváló munkák, ám a tökéletesen kiegyensúlyozott életmű, mégsem hozott szupersztár státuszt, saját  repülős turnét, vagy skót kastélyokat a belga zenészeknek.

Pedig Barmanék új albuma ismét  bizonyságot ad arról, hogy kivételes csapattal van dolgunk, a Keep You Close elegáns, egyszerre érzelmes, és okos art-rock lemez.

A vonósokkal „terhelt” címadó nyitánykor rögtön magával ránt a dEUS  macsós melankóliája, majd a Final Blast finom, középtempós zakatolását, egy gerjedősebb rock tétel követi, a Dark Sets In, mely rögtön a lemez egyik legerősebb pontja. A hideg fúvalatú, érzelmes Twice (We Survive) borzongatóan erőteljes, ahogy a  zongora futamra építkező, naívan rappelgetős Ghost is magával ragadó dEUS sláger.

dEUS - Keep You Close (2011) by dEUSbe

A csodás gitárhangzással aládúcolt Constant Now újabb csúcspont, bár a hölgyrajongók valószínűleg az ezt követő The End of Romance-ben tapasztalják ezt, ahol Barman úgy búg, ahogy azt egy tapasztalt, kozmopolita  playboynak kell. A kilenc dalos album egy pillanatra sem törik meg, gyönyörűen csobog, és a szerzői igényesség érezhetően kiterjedt a hangszereltségre, a Keep You Close perfekcionista, komplex hangzásvilága egyedülálló.

A dEUS megmutatja, hogyan kell méltósággal öregedni (inkább érni), hogyan kell hisztérikus erőlködések és erőltetett irányváltások nélkül, a zenei trendekhez való bölcs viszonyulással minőséget alkotni.

Hát így.

Tárgyi örömhír pedig alant: