HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

Last Minute

2007.10.25. 16:43 rolo tomasi

Szóval az úgy volt,hogy régóta tervezett nyaralásunkat " vénasszonyos" stílusban szeptemberben ejtettük meg. Barcelonai utunk minden részletével nem untatnék senkit, ám blogunk témáiba begyömöszölhetek egy-két megmaradt momentumot.
A repülőn máris celebekbe botlottunk, együtt utazott velünk Dunai II. egykori kiváló futballistánk és Kónya Imre  exminiszterünk és harsányan kedves felesége aki egész úton ugráltatta a  szelíden esetlen politikust.Sajnos 6 napba kellett sűríteni minden látnivalót így henyélésről szó sem volt, de hála a Barcelonai Közlekedési Vállalat (BKV) kitűnő metróhálózatának, komolyabb súlyveszteség nélkül zártunk :)
Igazán talán csak az első napon csomósodott be a vádlink mire feljutottunk szállásadó főbérlőnk (Marcus)  mediterrán tornyába, egy hangulatos ám iszonyat meredek csigalépcsőn. (5 emelet)
A gótikus városrészben ütöttünk tanyát kb 100 méterre a kikötőtől és a La Rambla-tól ami a leghíresebb és legszélesebb főutcája a városnak. A La Merce hétvégéjén érkeztünk ami Barcelona védőszentjének 3 napos ünnepe, így fergeteges kavalkádba csöppentünk amint ráfordultunk a Catalunya tér felé vezető művészbazárokkal és utcaszínházakkal tarkított sétálóutcára. Állt a bál a 3 napig. A tenger felé mutató Colombus -szobor alatt húzódó tengerparti sétány telítve volt a fesztiválra érkező katalán turistákkal, számukra Barcelona szent hely a katalán összetartozás örök jelképe.


A következő napokban többször láttunk kisebb tereken vadidegen embereket egymásba karolva táncolni. Különleges szeánsz ez a helyieknél, munkából vagy  bevásárlásból hazafelé bedobják táskáikat középre és lejtenek egyet az utcai zenekarok katalán népzenéjére. Teszik ezt olyan komoly arccal, hogy fotózni is csak óvatosan lehet, nem látványosságnak szánják.

Kalózok, óriás gumicápák, mutatványosok vonultak végig a parton ahol mellékesen borfesztivál is zajlott,itt már éreztük jókor vagyunk jó helyen.

Gaudi építészeti csodái tényleg lenyűgözőek a Sagrada Familia, Güell-park  a Casa Milla könnybe lábasztják még a rutinos világjárók szemét is, a tragikus értelmetlenséggel (elütötte a villany) elhunyt művész kézjegye az egész városon érződik.
A múzeumok közül a Montjuich parkban található  Miro Alapítványt választottuk a 3 szintes kiállítás a barcelonai születésű Joan Miro legalább 100 grafikáját, festményét, szobrát sűríti magába. Egyébként innen a város felett libegővel lehetett eljutni a legmagasabb ponton fekvő várba,ahonnan lélegzetelállítóan tárult elénk a gigantikus kikötő látványa.
A libegés alatt egyszer belénk is fagyott a kaki, ugyanis elakadt a felvonó és láttuk ahogy egy szaki imbuszkulccsal nekiesett a fogaskerekeknek míg mi nyikorogva hintáztunk 50 méter magasban.
A Monumental masszív építménye is igazán impozáns,mivel azonban a bikaviadalok itt zajlanak kétes hínévnek örvend. A bejáratnál állatvédők" molesztálták"a 80as átlagéletkorú viadalpárti kisöregeket, a teltházas esti show jegyeit dealerek kínálták 120 euroért. Kihagytuk.
Kihagyhatatlan volt viszont a La Boqueria. A híres halpiac ahol a tengeri hal és kütyü állomány teljes szélességgel képviselteti magát. Félelmetes méretű gyümölcsök, zavarbaejtő ráktípusok,tintahalak,cápák és kagylók és kb 5000 tolongó ember ontja a szagokat Európa egyik leghíresebb piacán.
Magam részéről 6 napon át böcsülettel tömtem magamba a helyi konyha ínyencségeit a piacon éppen tapas-t ,ami mint kiderült bármi lehet ami a sós vízben megél.A rendelésemre így kihoztak egy kistáskányi kagylót amit lelkiismeretesen benyaltam szívem választottjának szörnyülködése közepette.
Bevállatunk a szűk egy hét alatt még katalán halászlevet (meglepően hasonlít a bajaihoz),katalán rántottát, lecsós paphalat, katalán pizzát (leveles tésztából), paella-t (rizses rák-kagyló-marha-csirke tál) és 2-3 üveg ütősebb bort és Estrella sörből jópár korsót.(kitűnő)
A 30 fokos szeptember végi időjárást kihasználva fürdőzést is illesztettünk a sűrű programunkba, és az olimpiai strandra érve,egyből bevágódtunk a komoly hullámzásba! A méretes,tarajos hullámok ugyan kihozzák az emberből a kamaszos lendületet azonban kellemetlen mellékhatásai is lehetnek.
Rajzottak ugyanis a medúzák, így félóra fürdőzés után kedvesemet már  strandkórházban kötözték ecetes pólyával. Az ápoló az istennek nem hitte el, hogy Magyarországon egy hivatalos nyelv van,ő úgy tudja van vagy három.
 
-Haver, én egyről tudok-mondom én.
-Nem!
-Ok!
 
Strand letudva.Legalább nem szív ki a nap estére.
Az éjszakai élet nem épp plebejus  pénztárcánknak való, de szerencsénkre a fesztivál program keretében minden téren nyomták a koncerteket, így képviseltük a magyar zenerajongókat is.
Most jön a csattanó!
Egyik nap kiszúrtunk egy plakátot amin utcabálra hívott minket az Estrella sör gyártója,nem kisebb fellépővel mint az angol TRAVIS zenekar.Ingyé...!
Legutóbbi lemezüket már méltattam itt, igencsak kedveljük a melankolikus és baromi vicces brit popzenekart.Nyaralásunk örömteli fordulatot vett és egy kocsmai kitérőt beiktatva elhaladtunk a helyszínre.
Mikor befutottunk  épp egy arab-spanyol világzenei formáció hangolta a népet egy utcai kereszteződésben felállított színpadon.
Töröknek tippeltem őket, de kiderült hogy helyiek voltak. Az utca közepén vörös fénnyel megvilágítva tornyosult a sörgyár és mintegy 10.000 emberrel együtt sörünkkel kezünkbe vártuk az aktuális albumukkal turnézó Travis-t.
A végtelen kedves barcelonai fiatalok egyébként a háztetőkről és az erkélyekről is lógtak,és a mediterrán jókedv csakúgy lüktetett a levegőben. Növeltük az Estrella bevitelt és 10 óra körül kifutott a zenekar.
Buenos Noches Barcelona!-és jött is a Selfish Jean az új anyag nagy slágere .
Fran Healy frontember és csapata kicsattanó formában ügykezelt a színpadon,
ráadásul olyan összekötő dumákat eresztett mint egy vérprofi komikus. Igazi best of koncertet nyomtak,mind az öt lemezről kerültek dalok a programba.
A Flowers in the window és a Re-Offender ellövésekor már csúcspontra hangolták a publikumot amit aztán fokozott a Why does it always rain on me?!
Kb 6 sörrel a szifonban ugyan elrohangáltunk Toi-Toi-ozni, de komolyabb üresjárat nem volt.
Eufórikus hangulatunk addig fokozódott, hogy kedvesemet a jobb pozició érdekében feltornáztam egy kiugró ablakpárkányra, Ő aztán ott is maradt
a koncert végéig. Jött még a Walking in the sun, a kitűnő Tied to the 90's és a More than us ,aztán zárásként a Sing amit kórusban üvöltött a katalán kemény mag.
A végén a színpad mellett elhaladva még lekameráztuk a backstage-ben borozó bandát,de többre nem futotta erőnkből.(hajnali 3-kor még fellépett a Hard-Fi is a tengerparton)
Na akkor a foci!
Gyakorlatilag a helyi röltex boltban is lehetett kapni Ronaldinho mezt, minden erkélyről Fc Barcelona zászló lóg,a klub mindenek felett áll.
Nou Camp stadion turné végül az utolsó napokra maradt (egyszer kimentünk korábban is de az orrunk előtt zárták be az ünnepre hivatkozva).
A világ harmadik legnagyobb foci temploma 100.000 ülőhelyével és óriási múzeumával együtt igazán fajsúlyos helyi nevezetesség,és a 16 eurós
belépő fejében az öltözőktől a közvetítő állásokig mindent megnézhettünk.Nem mindennapi élmény a játékoskijárón kilépve körbenézni az irdatlan méretű tribünökön, ahol olyan szinten cserbenhagy a térérzékelésed hogy egy 11-est üres kapunál is bedobásra lőnék.
Az igazi katarzis azonban ezután érkezett. 10 főt számláló csoportunk éppen hogy kiért a gyepre, látom ám hogy oldalról  3 játékos meg egy fotós bevonul a pályára.
-Aztakurva ott van  Messi bazmeg!-
suttogtam fennkölt stílusban drágámnak.
Hihetetlen de a stadionátépítést reklámozandó sajtófotózás zajlott tőlünk kb 20 méterre, így kényelmes közelségből kamerázhattam(sajnos a fényképező
nem volt kéznél) Lionel Messi-t. Siettek nagyon, de mivel pont a játékoskijárónál álltunk így mellettünk vonultak le a pályáról, kb 2 méterre. Komoly ziccert hagytunk ki,benne volt a levegőben egy közös fotó:) Na mindegy majd bevágjuk ide valahogy a kamerás felvételt, ahol láthatóan biccent felénk a sztár!
A múzeumban még mindig szapultam magam bátortalanságomért nem baj majd összefutunk vele legközelebb:) Meg hát nálam CSAK A MILAN!
Sok minden volt még a röpke hét alatt, jazz-klubban Police est, rockabilly kocsmában ismerkedés a helyi alkeszokkal, és az agyonreklámozott tengeri akvárium(vérgyenge) megtekintése.
Többen mesélték már utazásunk előtt,hogy szenzációs város Barcelona, és bizony nem túloztak a srácok, állak leesve...remek volt az egész!

https://www.youtube.com/watch?v=1T-Cg8n9yEM
 

10 komment

Címkék: rolo siló oriasiblog on tour

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr58207910

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toszi 2007.10.26. 00:45:46

ez a rákos ,kagyós nagyon jól néz ki...a rizst mé nem etted meg? ;-)

Zsenya 2007.10.26. 17:56:53

A Katalán halászlében van ponty+törpe? És tészta?

toszi 2007.10.26. 18:47:24

és vajon katalánul hogy mondják: "feldobok egy halat"

Zsenya 2007.10.26. 19:57:16

Preparar uno pescado?

toszi 2007.10.26. 20:15:26

Si! Amerigo!

rolo tomasi 2007.10.27. 07:00:12

Nem adtak kanalat:)
Egyébként láttam lehet kapni paelle-t itthon is mélyhűtve.Olyan mint a bácskai rizseshús kagylóval.

Mari 2007.10.27. 14:28:23

Remélem életed párja jól van már!Ha jól emlékszem,egyszer neked is meggyűlt a bajod a medúzákkal.Átlátszó kis dögök...

rolo tomasi 2007.10.27. 16:10:28

Felépült:)

rozi 2007.11.01. 07:10:06

Sárgulok,szép lehetett.
süti beállítások módosítása