HTML

Óriási Rádió

Gatyába rázva

melankolikus dinnye

2007.07.21. 22:54 rolo tomasi


2007 nagy durranása lehetett volna ez a lemez. Csak feltételes mód,sajna.
A 90-es évekbeli tarolás és az univerzum legjobb duplalemeze után, személyi csatározásokat követően indult meg a hanyatlás.
Billy Corgan, a góré beleunt a projektbe és 2000-ben szétzavarta a bandát.
"Zwankodott" egy évet aztán tavaly szólózott is. Egyik sem jött be igazán.
Persze nem is volt szar,de egy kivételesen tehetséges zenésztől nem elég.Így nagyot sikítottak a fanok amikor Billy bejelentette,hogy lesz megint zenekar,lehet felhangolni magunkat.
Újjáalakult gárda talán soha nem tett le semmit az asztalra,na majd most-gondolhatták a rajongók.



Július 7-én (07.07.07.,vagány dátum) a turné közepette meg is jelent az anyag és  én 4-5 hallgatás után is közepesnek érzem.
A koncept szerint karcolós, garázslemez,annyira az,hogy hallgatása közben többször a lejátszóra gyanakodtam. Korai időket idéző a hangzása,de nincsenek rajta jó dalok.
Ami azért nagy gáz mert pont a dalírásban vitték a prímet régen.




















Konténernyi, máig világszerte fütyörészett melódia sorozatgyártása után,ez az album pont ezen a téren vérzik el.
3-4 track így is átlagon felüli (Tarantula, Doomsday Clock, Starz,Neverlost) de hamar elszáll az ízük. Chamberlain kurva jól püföli a bőrt, félelmetesen jó dobos,rajta nem múlik a dolog.
A két új gityós is teszi a dolgát, Billy pedig néhol elereszt egy-két nosztalgikus szólót is a balladákban vonósók húzzák.
De mindez  csak felizgatja a hallgatót,aztán meg jól úgy hagyja.Hiányzik a corgani összetevő,a titkos szérum.
Összeségében furcsa 2007-ben Smashing Pumpkins-t hallgatni és nem is rúgod be a lemezt a Dunába, de kétlem, hogy valakinek nagyon bejönne a cucc.
Erősen úgy érzem ez az utolsó lemezük.
A dolog hozadéka azoké akik látják őket a turnéjukon ,ugyanis élőben még mindig lehengerlőek.
 


 
Chemical Brothers-We are the night
 
T. Rowlands és E. Simmons elmúlt 10 éves vegyészkedésének              köszönhetően rengeteg olyan rajongója akadt az elektronikus műfajnak
akinek amúgy a döngölős parti zene nem éppen a zsánere. Korai lemezeik egész a Surrenderrel bezárólag szerintem kivételesen erős, egyértelműen hatásos dolgok.
Nekem a legutóbbi lemezük is bejött,bár ezzel sokan már nem voltak így.
Az új albumon is a szokásos pop-rock-elektro keverés megy,számtalan menő közreműködővel (Klaxons,Willy Manson, Fatlip, )
Nagyon eklektikus  lemez,szinte szórakozottan összedobált, szétcsavart dalok összesége.



Art-pop, nu-rave, hip-hop és néhol nagyon idegesítő vokálbetétek váltják egymást.
Harmatgyenge első single után (Do it again) ,talán az All Right Reserved és a címadó We Are the Night-nak lehet esélye valamire.
Ez van!
Szerintem felejthető lemez, súlytalan prüntyögés néhol riasztó mélypontokkal.
Valószínűleg egyre komolyabban veszik magukat és már elkezdődött a maguknak zenélés időszaka. A keverés nagy mesterei most szarból főztek nekünk ebédet.

 

























Ma estére pedig kellemes szórakozást a Rolling Stones-ra gyúróknak, beszámolót szívesen vennénk!! Már ha lesz túlélője a 70 fokban csápolásnak.
Ti tudtátok,hogy a brit Charlatans az előzenekar?
Őket is szívesen megnéztem volna, hogy szakadna le a rabic!


4 komment

Címkék: korong rolo

A bejegyzés trackback címe:

https://oriasi.blog.hu/api/trackback/id/tr40122683

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

flynn · http://netric.wordpress.com 2007.07.22. 13:25:23

én nem értem miért szidja mindenki az új chembros-t. szerintem semmi baj nincs vele...

amúgy a salmon dance lesz állítólag a következő maxi :d

rolo tomasi 2007.07.22. 19:58:57

Rendesen kilóg a sorból a lemezen,kereskedelmileg működhet is akár.
Fatlip rappel aki amúgy óriási figura még a Pharcyde-ból.
ttp://www.youtube.com/watch?v=5mRWBq1jWIU

FoLib · http://friendofliberty.freeblog.hu 2008.01.07. 20:51:19

Nem értem, miért fanyalog mindenki a Zeitgeist miatt. Ez egy kurva jó lemez, igaz, nem első, nem második, és talán nem is harmadik hallgatásra. Rossz számok pedig nincsenek rajta, bár az kétségtelen, hogy a Tarantula egyszerűen fölülmúlhetetlan. Nekem ez az egyik kedvenc SP lemezem. Ismerem az összeset, szóval, tudom miről beszélek.

rolo tomasi 2008.01.08. 09:29:18

Na igen,ez igazán izlés kérdése sztem.
Jómagam is rajongójuk vagyok,nálam a Siamese Dream és a dupla album a kedvenc.