KASABIAN 2007.06.28.
(PECSA-jegyár: 6900,-HUF...foto: photographic.hu)
Azért az milyen lehet, amikor csörög a telefon és az Oasis managere felkéri a zenekarodat, hogy „hello…lesz itt egy ilyen észak-amerikai turné…nincs kedvetek játszani a Gallagher fivérek előtt?”
Pedig Noel Gallegher szerint ha nem is pontosan így, de megtörtént a fenti eset, amelyről egy 2005-ös The Sun interjúban Serge Pizzorno (lead gitar) így vélekedett:
"You live out this moment as a kid. It's going to be amazing going round with our heroes. It's a f*****g dream come true to be touring with them."
Na jó, mi tegnap este nem láttuk az Oasist (leszámítva néhány pólón, mint felirat), node nem is azért mentünk. Az előjelek nem túl biztatónak mutatkozta nézőszám tekintetében. Az előzenekarként fellépő NEO ugyan becsülettel megtette a magáét, de a produkció végére látni lehetett, hogy nem leszünk többen, mint egy valamire való középiskolai ballagáson. Talán ez, talán a kerületben uralkodó csendrendelet miatt, az előre meghiredetett szabadtér helyett a PECSA nagytermében gyűlt össze a mélyen tisztelt nagyérdemű.
Utóbb belegondolva nem is volt nagy gond, hogy csak kb. 800-an voltunk…mert a hangulat az kimondottan frenetikus volt.
Annak ellenére, hogy élőben azért jobban érezhető az Primal Scream, the Stone Roses, Oasis hatás –nem beszélve a külsőségekben kimondottan Oasisre hajazást- kimondottan elveztük a bulit.
Mert a Kasabian pont attól jó, hogy ilyen is meg olyan is, de azért mégsem pont ugyanolyan.
Csak ezt a rohadt „good evening budapest…we love hungarian gulash” dumát felejtené már el minden épeszű zenekar.
A megjelent 2 lemezről (2004-Kasabian, 2006-Empire) mindent eljátszottak ami belefért ebbe a bő 70 percbe…(összeszámoltam: 14. dalt nyomtak le…a 2 lemezen 24 szám van összesen)
A megjelent 2 lemezről (2004-Kasabian, 2006-Empire) mindent eljátszottak ami belefért ebbe a bő 70 percbe…(összeszámoltam: 14. dalt nyomtak le…a 2 lemezen 24 szám van összesen)
Az instrumentális Brown Acid után puskaporos hordóként robbant rögtön másodikként a Shoot the Runner majd a Reason is Treason…
Közben mi lassan, de biztosan megsüketültünk a Marshall-ok előtt.(Oda a zenei karrier-jegyezte meg ma reggel Rolo kolléga)
Az elhangzó nóták alatt erősödik a korábbi sejtés, itt bizony az OASIS kezes könyékig benne van a levesben.
De most is mondom: EZ NEM BAJ...sőőőt...ettől is jó a cucc.
Végén kötelező ráadásként: Club Foot és L.S.F...szakad rólunk a víz...ropjuk 1000-el....aztán villany fel...thank you hungary...or wherever you come from...
A végén még elkértük a hangmérnöktől a set list-et, így teljes volt az élmény...(alább scannelt formában)